kecsegeháló: tükrös szerkezetű →futóháló, 70 m hosszú, 2 m mély, fent parázva, alul erősen súlyozva van, hogy a fenéken járjon. Két ladikból 2–2 ember kezeli. Vízközépen vetik ki, hosszan vontatják vízmentében, majd a ladikok egymás mellé mennek, s megkezdik a háló beszedését. Mivel a halak a →tükörhálóban akadnak fenn, a kerítés ténye nem döntő. Gyakori, hogy a →balinhálót erősen ólmozva kecsegehálónak használják. Főleg a Duna középső, sóderos, sima medrű szakaszán használják. Jankó János a tükörháló regina elnevezése és orosz földi szerkezeti analógiák alapján a kecsegehálót orosz eredetűnek tartja, bár Herman Ottó hiányos leírása miatt a szerszám használatáról keveset tud. Valószínűbbnek látszik a német céhes halászok hatása. (→ még: kerítőhalászat) – Irod.Herman Ottó: A magyar halászat könyve (I–II., Bp., 1887–88); Jankó János: A magyar halászat eredete (Bp.–Leipzig, 1900); Solymos Ede: Dunai halászat (Bp., 1965).
Solymos Ede
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.