karám, akolkarám, korlát, kosár: egész nyájat befogadó kerek, ellipszis vagy szögletes alaprajzú, tető nélküli, csupán magas falazatból álló, zárt építmény. Anyaga nád, ill. részben vessző, gerenda, zsombék, trágya és szalma. A karám eredetileg az Alföldön a külterjesen tenyésztett állatállomány (→külterjes állattenyésztés) teleltető építménye volt. Falazata vastagabb és szilárdabb anyagból készült, ha az építőanyag megengedte, befelé dőlt, hogy a csapadék ellen is nyújtson némi védelmet. A karámba széles kapun lehetett behajtani. Használták a szarvasmarhák, lovak, sertések és juhok →telelőjén. Általánosak az egyedülálló karámok voltak, de előfordult a két- és háromrészes, kétfiókos és háromfiókos is. A külterjes állattenyésztés megszűntével csupán a nyári legelőn használt, az állatokat összetartó építmény lett, valószínűleg ekkor alakult ki a rudakból összerótt típusa. A karám a →pásztorkodás és az állattenyésztés legáltalánosabb építménye, elterjedésterülete elsősorban az Alföld nagyarányú állattartással foglalkozó vidékei. A hasonló típusú és rendeltetésű építményeket a Dunántúlon és É-Mo.-on →akolnak nevezik. A Kárpát-medence északi és keleti peremvidékén a kosár(→esztrenga) töltött be hasonló funkciót. A kosár (juhkosár, disznókosár, kosárkarám, nádkarám) elnevezésű telelőkarámok az Alföld ÉK-i peremterületein is ismertek. – A karám valószínűleg török jövevényszó vagy a honfoglalás előtti, esetleg a kun–besenyő rétegbe tartozik (vö. tatár koram ’udvar, amelyben állatot tartanak’). (→ még: garád) – Irod.Györffy István: Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Bp., Debrecen, 1927); Földes László: Kosár – „karám, ól” (Ethn., 1960); Gregor Ferenc: A bányászszókincs történetéből (Nyelvtud. Közl., 1968); Szabadfalvi József: Az extenzív állattenyésztés Magyarországon (Műveltség és Hagyomány XII. 1970); Szabadfalvi József: Az akol típusa és funkciója (Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1970).
Gulyakarám a gulyásházzal a vadasi legelőn (Vésztő, Békés m.)
Juhkarám (Hortobágy)
Szabadfalvi József
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.