TÖRTÉNIK
TÖRTÉNIK, (történ-ik) k. m: történ-t. Csak harmadik személyben viszonyitható: történnek, történek, történének, történt, történtek stb. 1) A természet mindenségében, akár annak törvényeinél fogva, és szükségképen, akár pedig a szellemi lények működése, illetőleg a szabad emberi akarat által bizonyos esemény, tünemény, változás, cselekvés valósággal létre jön. A föld kerekségén korszakonként több változás történik. Jelek történnek az égen és földön. A mohácsi veszedelem 1526. évi aug. 29-én történt. Nagy csoda történt. Az már régen, több század előtt történhetett. Ami megtörtént, nem tehetünk róla. Sok történik addig. Tudod-e mi történt nálunk? Mi történik itt? azaz, mit miveltek, mit tesztek? Ez jól történt. Többé ez ne történjék, ezt többé ne tedd. Ami részemről történhetik, megteszem. Négy fal, négy szem közt sok történik. (Km.). 2) Különösen, ami saját akaratunk befolyása nélkül jön létre, s ránk nézve közreműködésünkön kivül adja magát elé. Véletlenül, akaratom ellen, tudtomon kivül történt. Akármi történik rajtam, nem bánom. Az rajtad is megtörténhetik. Ez velem soha sem történt. Néha az is történik. Ez értelemben máskép: megesik.
Eredeti jelentését csak gyanitani lehet. A részekre daraboló tör igével vagy töről, törzsöl (= dörzsöl) igék tör gyökével csak úgy rokonítható, ha azt veszszük alapul, hogy a dolgok s általán a világ folyása surlódásokkal, sőt rombolásokkal van összekötve. Vagy amennyiben a történet oly változatokat, s tüneményeket jelent, melyek telnek, múlnak, az idő fogalmát, illetőleg ürét mintegy betöltik azt vélhetnők, hogy gyöke eredetileg azon töl v. tel, melyből tölt, telik stb. származnak. Erre mutatnak az ily kifejezések: kitelik tőle, azaz, részéről megtörténhetik; sok idő tölt bele, sok történt addig; beteljesedett rajta a jövendőlés, vagyis, megtörtént. E szerint történik rokonhangcserével (l=r) e helyett volna: tölténik, mint a botlik-ból származott az l-nek r-ré változtával botorkál, botránkozik. Jelen elemzést valószinüvé teszi azon körülmény is, hogy az en an igeképző szabály szerént az illető gyök alapfogalmának létrejövését, vagyis megtörténését fejezi ki. pl. zörren, dörren, szökken, tüszszen, hortyan, horkan, fogan v. foganik stb.; az előbbiek közől is „zörren, dörren, szökken“ könnyen fölveszik az ik végzetet: zörrenik, dörrenik, szökkenik; tehát hasonlat szerint a tölt törzsből lett: tölten-ik, s megnyujtva: tölténik, mint a régies kev-ből lett keván kiván, s a bocsánat elavult törzse bocsán.
A mongol nyelv után még egy véleményt koczkáztatunk. Mint törlejt és törvény szónál is eléjön, a mongol törö- igetörzs átható jelentésében am. szűlni szülemzeni, világra hozni, eléállitni (Schmidtnél: gebären, zur Welt bringen; etwas hervorbringen, erzeugen; Jülgnél: ,schaffen’ is); tehát ezen törö igéből, melynek szenvedő formája a mongolban törökde-kü, fejlődhetett ki a magyar történik a német wird erzeugt, wird hervorgebracht, ereignet sich jelentésében.
