PÁRATLAN
PÁRATLAN, (pár-at-lan) mn. tt. ~t, tb. ~ok. 1) A maga nemében egy, minek vagy kinek hasonló mása nincsen. Különösen oly dolgokról mondják, melyek kettesével tesznek bizonyos egészet, pl. páratlan czipő, keztyű, csizma; továbbá oly sokaságról, melynek egyéni számát kettővel elosztani nem lehet, pl. páratlan számok: 1, 3, 5, 7; páratlan napok a hónapban pl. 3-dik, 9-dik, 15-dik. 2) Átv. a maga nemében hasonlíthatlanul jeles, kitünő. A magyar ruha páratlan, részint mint kitünő, részint mennyiben páratlan számu gombokkal és zsinórzatokkal van diszítve. Páratlan mű, szorgalom. Vadászok nyelvén páratlan hatos, nyolczas, tízes, stb. ha a szarvas egyik tülkén (az agancs egyik törzsén) több ág nőtt ki mint a másikon, akkor a nagyobb számot kettőzik, s az ilyen szarvasról mondják, hogy páratlan hatos stb. Határzónként am. pár nélkül, páratlanul.
