HERÉSZ, (her-e-ész) fn. tt. herész-t, tb. ~ěk, harm. szr. ~e. Így nevezik a tiszai vidékeken a násznép azon ifjabb tagjait, kik lakodalom után a volt vendégeket zeneszóval és tánczolva bejárják, s magukat megvendégeltetik, valamint magát ezen mulatságot is, mint még a lakodalom folytatását. Innen mondják: herészbe járni; Mátyusföldén: tyúkverőt járni, mivel tyúkot vagy kakast visznek magukkal, melyet karó végére kötnek, s a vőféllel, kinek szemeit bekötik, lenyakaztatják. A herész nevezet átv. ért. vagy a hereméhtől kölcsönöztetett, mivel a herészek, mint a hereméh kasról kasra, úgy ők házról házra járnak vendégeskedni; vagy ami hihetőbb, egyszerüen a here v. herő szótól származott, s ekkor férjesűlést vagy házasodást; innen továbbá lakodalmat éslakodalmas népet jelent. Szabó Dávid hérész-nek írja. Szathmárban Mándy Péter szerént: hőrész. V. ö. HÉRICZ.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.