ASZT
ASZT, elvont gyök, melyből asztag, asztal és ezek származékai erednek. Egyezik a megfordított tesz önálló gyökkel, s rokona a hellen: σταω, ιστημι, latin: sto, statuo, szanszkrit: sztha (áll), szthasz (állít, helyez) szthal szthul (halmoz, rak), német: stehen, stellen, szláv: sztojím, sztáwám, stb. Jelentése tehát: valahová tevés vagy állítás, helyezés, rakás.
