ÍZETLEN, IZETLEN, (íz-etlen) mn. tt. ízetlen-t, tb. ~ek. v. ~ěk. 1) Minek semmi íze nincsen. A tiszta földrészek izetlenek. Izetlen tiszta víz. 2) Mi eredeti, tiszta izét elvesztette, vagy mi természetéhez kellő ízzel nem bír. Az állott bor izetlen. Sok kenyér izetlen szokott lenni. Izetlen, mint a csepregi ital. (Km.). 3) Átv. ért. oly beszédről vagy tréfáról mondjuk, melyben elmésség nincsen, sótalan, sületlen, helytelen. Izetlen beszéd, tréfa. Izetlen elménczkedés. Izetlen bolondság. 4) Kedvetlen, nyájasságtalan, rosz kedélyü, savanyú kedvü. Ezen ember ma igen izetlen.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.