ÍRÁSMŰVÉSZET. Mezopotámiában találták fel; valószínűleg a sumérok, legkésőbb Kr. e. 2500-ban; ennek az írásnak nem volt ABC-je, sem hangjai, hanem képei, tehát a gondolatokat képes alakban vagy szimbólumokkal fejezte ki, nem pedig hangzásjelekkel; az írás történetének következő állomása a hang szerinti írás bevezetése volt, azaz a jelek bizonyos fajtájáé, amelyek hangoknak felelnek meg, ebből fejlődött ki később a betűrendes írásrendszer. Az első betűrendes írásrendszert az egyiptomiak fejlesztették ki (hieroglifák); az izráeliták a föníciaiaktól származtatták betűrendszerüket; a sémita írás Kr. e. 1900 és 1500 közt keletkezett; az első írásos emlékét Serabit el-Kadimnál találták a Sínai-félszigeten; a görögök az ABC-jüket a föníciaiaktól és arameusoktól kapták; az írást a Biblia először a 2Móz 17,14-ben említi; a tízparancsolatot maga Isten írta ujjával (2Móz 31,18; 32,15–16); az ókorban írtak nedves agyagra, viaszra, fémre, fára, kőre, vakolatra (5Móz 27,2–3; Józs 8,32; Lk 1,63), később pergamenre (2Tim 4,13) és papíruszra (2Jn 12); íróeszközök: náddal és tollal pergamenre és papiruszra írtak, a keményebb anyagra pedig vésővel.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.