Vér.
Vér.
A test ereiben keringő folyadék, amely a táplálékot és az oxigént szállítja a sejtekhez, továbbá a kiválasztószervekhez juttatja az anyagcsere folytán keletkezett salakanyagokat. Ezeket a feladatokat a vérkeringés segítségével végezheti csak el. A gerinctelen állatok ~e színtelen, a gerinceseké vörös.
A ~ben levő kis kerek, korong alakú, mag nélküli vörösvérsejtek tartalmazzák az oxigént szállító vérfestéket, a hemoglobint. A kutya vörösvérsejtjeinek száma 1 mm3-enként 4-5 millió. Számuk különböző betegségek hatására csökkenhet.
A fehérvérsejtek száma jóval kisebb: 6-8 ezer. Feladatuk a szervezet védelme a fertőződésekkel, gyulladásokkal, gennyesedésekkel szemben. Fertőződéskor számuk a többszörösére növekedik. Egyik fajtájuk önálló mozgásra képes, ezek az idegen testeket - pl. a mikroorganizmusokat - bekebelezik, ezért falósejteknek is nevezik. (» Védettség.)
A vérlemezkék v. trombociták kisebbek, mint a fehérvérsejtek; a véralvadásban játszanak fontos szerepet. Amennyiben számuk nagymértékben csökken, a ~ túl lassan alvad meg, vagyis az állat vérzékennyé válik.
Különös jelentősége van még a ~ben található immunanyagoknak és antitesteknek, amelyek a ~savó gamma-globulinjai között találhatók. A fertőző kórokozókat megkötik, hatásukat közömbösítik.
A ~ alakos elemeit (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, trombociták), a ~képző szervek - vöröscsontvelő, lép, nyirokcsomók, mandulák - termelik. A lép képes elraktározni a keringő ~mennyiség mintegy 16%-át. Ha a ~ megalvad, az alakos elemek összetapadnak, és ~lepény formájában kiválnak, kiszorítva maguk közül az átlátszó folyékony, vörhenyes színű ~savót.
Az átlagos testtömegű, egészséges felnőtt embernek kb. 6 dm3 ~e van; a kutyák mennyiségét illetően nehéz számszerű adatokat említeni, hiszen nem mindegy, hogy egy csivaváról v. egy bernáthegyiről van-e szó. Talán ált. törvényszerűségként azt fogadhatjuk el, hogy az állat összes ~mennyisége a testtömegének kb. l/11-ed része.
