Szamojéd
Szamojéd
(Samojed). Mint a nevéből is kiderül, a » spiccekhez tartozik; őshazája a volt Szovjetunió távoli ÉK. területe - az Ob és a Jenyiszej közötti vidék. A szibériai szamojédok szánhúzásra használták ezeket a nagyon erős, meglehetősen vad, szolgálatkész, munkaszerető, értelmes állatokat. Nansen első sarki expedíciója (1893-1896) fehér és fekete-fehér színű ~eket vitt magával; egy másik neves felfedező, Scott ugyancsak alkalmazta - igaz kevesebb sikerrel - ezt a fajtát a végtelen hó birodalmában.
Közeli rokona az eszkimó kutyának; valamivel vastagabb csontozatú és nehezebb, mint pl. a » szibériai husky, ezért inkább állóképessége, mint gyorsasága teszi oly hasznossá. Napjainkban is népszerű munkakutya; kiváló nyáj- és házőrző.
Hosszú szőrű, közepes termetű, nagyon szép megjelenésű. Feje erős, elkeskenyedő, széles és lapos koponyával. Füle nem túl hosszú, a végén könnyeden lekerekített, felálló. Szeme barna, értelmes tekintetű. Állkapcsa erős, ollósan záródó fogakkal. Háta közepesen hosszú, izmos, mellkasa széles és mély. Végtagjai egyenesek, izmosak, erőteljes csontozatúak. Farka hosszú, a hátára kunkorodik. A kanok marmagassága legalább 52,5, a szukáké legalább 45,5 cm; testtömege 17-25 kg.
Szamojéd
