Gümőkór
Gümőkór
(tuberkulózis). A kutya ~ját két Mycobacterium faj: a Mycobacterium tuberculosis (főleg az ember ~jának előidézője) és a Mycobacterium bovis (az emlősök ~jának okozója) válthatja ki. Az eb leggyakrabban beteg embertől v. szarvasmarhától fertőződhet. Hazánkban meglehetősen ritkán fordul elő, mert az eb viszonylag ellenálló a kórokozókkal szemben, másrészt nálunk gyakorlatilag a szarvasmarha-~t felszámolták, s így elég csekély a fertőződési lehetőség.
A kutya ált. szájon át v. légzés útján fertőződik; a szervezetbe került baktériumok a bejutás helyén gócot alakítanak ki. Az ott levő nyirokcsomók megbetegednek, elváltoznak, egyes esetekben betokozódnak, elmeszesednek. Ha a szervezet » ellenálló képessége gyenge, akkor a mikrobák elszaporodnak, bekerülnek a vér- és a nyirokáramba; az állatban sok helyen szinte egyszerre ~os gócok keletkeznek (korai generalizáció). Előfordulhat az is, hogy a kórokozó nem egyszerre, hanem szakaszosan kerül a véráramba, így a régebbi ~os elváltozások mellett friss gócok is kialakulnak (késői generalizáció).
Mivel a ~ a legtöbb esetben lassan alakul ki és zajlik le, a kutya sokszor hónapokon keresztül üríti a kórokozókat és fertőzi a környezetét. A beteg eb kezdetben fáradékony, néha lázas, étvágya változó. Ha tüdő~ban szenved, köhög, ha bél~os, akkor emésztési zavarokkal küzd. Az állat előbb-utóbb súlyosan lesoványodik és elhullik. A gyógykezelés értelmetlen, mivel a gyógyult állat is üríti a kórokozókat. Sajnos az egyetlen megoldás az eb kiirtása.
