Június 27-e. A 15. AAF mintegy 300 db B–17-ese és B–24-ese indult bevetésre ezen a napon. Elsődleges célpontoknak a sziléziai Blechhammer (Blachownia) és Odertal (Deschowitz, ma: Zdzieszowice) szintetikusüzemanyag-gyártó üzemeket jelölték ki. A köteléket 90 db P–51-es biztosította. Az éjszakai és a hajnali időjárás-felderítő repülőgépek jelentése szerint a célpontok körzetében azonban az időjárás nem volt alkalmas a támadásra. A kötelék másodlagos célpontjai a Ferihegyi repülőtér és Budapest rendező pályaudvarai voltak. A kötelékeket e célok ellen vetették be. Az időjárás Budapest felett sem felelt meg a bombázás követelményeinek. A 47. Wing Cegléd–Nagykáta útvonalon közelített a Ferihegyi repülőtérhez, de a Liberatorok felhőbe kerültek, ezért kifordultak Ferihegy irányából és Brod rendező pályaudvarát bombázták. Az 5. Wing hat B–17-es köteléke Budapest fölé repült és kísérletet tett a rendező pályaudvarok bombázására. A gomolyfelhőzet miatt ez nem sok sikerrel járt.
A 332. FG bevetésre indult 48 db P–47-es gépéből 37 csatlakozott az 5. Wing hat kötelékéhez és a 47. Winghez, Bijeljina felett, és Bajáig kísérték a B–17-eseket, itt átadták az oltalmazást, majd hazai irányba fordultak. Ellenséggel nem találkoztak, a csoport két P–47-est a leszálláskor összetört.
A 82. FG 43 db Lightningje Dunaföldvár felett várta a visszatérő bombázókat, hogy hazatérőben oltalmazza a támadás közben meglazult kötelékeket. A B–17-esek hívására Mason alezredes Budapest fölé vezette Lightningjeit. Először egy pörgő, lángoló B–17-est pillantottak meg, mely a célponttól 20–25 kilométerre délnyugatra csapódott a földbe, egyetlen nyitott ejtőernyőt sem észleltek a zuhanó gép nyomában. Ez egy, a kötelékből elszakadt B–17 volt. A segélykérő B–17-esekek délkeleti irányba hagyták el Budapestet és az utolsó köteléket hat Me–109 ijesztgette. A Lightningek földközelbe üldözték az amúgy sem nagy lelkesedéssel támadó Messerschmitteket, és Stefani hadnagy rövid üldözés után egy Me–109-est lelőtt.
Egy lemaradt magányos B–17-est két Me–109-es szorongatott, a 95. század egy raja indult a bombázó védelmére. A két vadászgép zuhanással akart kitérni a légi harc elől, de az egyiket Plume hadnagy néhány sorozattal felgyújtotta.
A 325. FG Mustangjai ez idő alatt három Me–110-est láttak, ezekből C. O. Dean hadnagy kettőt megrongált. A 42 db Mustang 10 óra 31 perckor támaszpontja felé fordult, és 12 óra 50 perckor veszteség nélkül leszállt.
09 óra 55 perckor érkezett Budapest fölé a 325. FG 42 db P–51-es gépe „söprögetésre”, vagyis a célpont légterének biztosítására. Öt perccel később a bombázók első köteléke oldotta bombáit.
Az ellenük bevetett magyar vadászgépek száma húsz volt. Budapesttől délre egymást követő rajokkal 74támadták az egyik bombázóköteléket, és több bombázó kilövését jelentették. A kísérővadászok beavatkozása és a saját légvédelmi tüzérségi tűz miatt a bombázók támadását beszüntették, egyik részük az amerikai vadászokkal harcolt, a másik részük hazatért.
A harcba lépő német vadászalakulatok közül a II/JG–302 vadászosztály négy Me–109G vadászgépet vesztett. Két gépe a Székesfehérvár térségében vívott légi harcban zuhant le, mindkét gép pilótája hősi halált halt. A másik két vadászgép közül az egyik Tarjántól északnyugatra, két kilométerre egy domboldalba, a másik Tarjántól délkeletre két kilométerre mezőgazdasági területre zuhant. Mindkét német pilóta kiugrott a zuhanó repülőgépből és életben maradt. Az erős légvédelmi tűzben egy bombázó a Hárshegy fölött a levegőben felrobbant, egy másik pedig Pestszenterzsébeten a Nagykőrösi út és az Albert utca sarkára zuhant.
Sajtóközlemény a június 27-i légitámadásról: ,,… a kora délelőtti órákban a déli határunkon széles kiterjedésben több száz gépből álló ellenséges angolszász bombázókötelékek léptek be az ország légterébe, és Budapest ellen összpontosított terrortámadást hajtottak végre. Vidékről eddig még csak Szolnokról jelentettek szórványos bombázást. Eddig 17 bombázó lelövését jelentették. … A június 27-i légitámadásról kiadott jelentés szerint a 17 ellenséges gépen kívül még 7 gépet lőtt le a légvédelem, tehát összesen 24-et.”
A 15. AAF vesztesége hadműveleti területen 1944. június 27-én (kivonat)
Alakulat
|
Típus
|
A farokfelületen feltüntetett gyártási szám
|
A veszteség valós vagy feltételezett helye
|
5. Wing
|
|
|
|
2. BG
|
B–17G
|
42 32053
|
Magyarország
|
301. BG
|
B–17F
|
42 30106
|
Magyarország
|
|
B–17F
|
42 3344
|
Magyarország
|
463. BG
|
B–17G
|
42 97536
|
Magyarország
|
306. FW
|
P–51B
|
42 103553
|
Magyarország
|
31. FG
|
P–51B
|
42 106498
|
Magyarország
|
Légi győzelmek igazolása 1944. június 27-re
Málik József hadnagy
|
B–24 Gyuró
|
Málik József hadnagy
|
B–17 Budakeszi
|
Tóth Lajos hadnagy
|
B–17 Szentedrei-sziget D
|
Szentgyőrgyi Dezső zászlós
|
P–51 Márianosztra, Nagyirtáspuszta
|
Jelentett, de nem igazolt légi győzelmek
Dániel László hadnagy
|
P–38
|
Hemmert László hadnagy
|
B–17
|
Az amerikai veszteségjelentés és a magyar légi győzelem igazolás- és jelentésszáma megegyezik. Az egyetlen szépséghibája, hogy a légvédelmi tüzérség is teljes erővel tüzelt, és a német II/JG–302 vadászosztály is légi harcba keveredett. A magyar sajtóközlemény e napról egyébként összesen 24 amerikai gép lelövését jelentette, amely az egész térségre vonatkozott le egészen az Adriáig, tehát a Balkáni eredményeket is tartalmazta. Budapesten és környékén a légiriadót 27-én 09 óra 37 perckor rendelték el. A bombázás kezdeti időpontja: 09 óra 57 perc. A légiveszély elmúlását 11 óra 30 perckor jelezték a szirénák. A támadás súlypontja a Józsefvárosi pályaudvar, a Ganz Gyár (Kerepesi út), a Ferenc József laktanya (Hungária körút), a Keleti pályaudvar, Egressy út által határolt terület volt, valamint a Nyugati pályaudvar–Rákosrendező körül a XIII. és XIV. kerület. Mátyásföldre és Cinkotára is aránylag sok bomba hullott. A bombaszőnyeg viszonylag pontosan fedte a célterületet, a két pályaudvart és a Ganz Gyárat annak ellenére, hogy nagyon sok bomba lakatlan területekre (temető, parkok, sportpályák) csapódott. A bombázást követő napon 84 halottat és 223 sebesültet számoltak össze. A jelentés itt is megemlíti, hogy az áldozatok száma valószínűleg nőni fog, mivel a Józsefvárosi pályaudvarnál a jelentésig még nem fejezték be a tűzoltást, és a mentést.
A pályaudvar területére egyébként „ismeretlen számú, nagy mennyiségű” romboló- és gyújtóbomba hullott. A pályaudvar kigyulladt, a tüzet lokalizálták. A Keleti pályaudvar súlyos károkat szenvedett, öt rombolóbomba találta telibe. A Ferenc József laktanyában 50 db rombolóbomba, az Ügetőpályán 68 rombolóbomba, a Kerepesi temetőben pedig kb. 200 bomba robbant.
A két pályaudvaron kívül nagyon súlyosan megrongálódott a magyar harckocsigyártás egyik központja, a Ganz és Társa Villamossági, Gép-, Vagon és Hajógyár, Kőbányai úti üzeme. A gyáróriást 40 rombolóbomba-telitalálat érte, hárman meghaltak, 32-en megsebesültek. Teljesen elpusztult 13, súlyosan és közepesen megrongálódott 12 üzemi épület, köztük több műhely. Megsemmisült 61 harckocsimotor is. Az összes kár értéke elérte a 17 millió pengőt. A pusztítás mértékét jellemzi, hogy a harckocsigyártás újbóli megindításához mintegy 5 hónapra lett volna szükség. Ezért csak szükségszerű helyreállítást rendeltek el, a „romkép megtartása mellett”, valamint a romok alól kimenthető szerszámgépek kitelepítéséről intézkedtek. Találatok érték a „Horthy István” MÁVAG-gyárat, a Kőbányai úti Dohánygyárat (rombolóbomba), és Haidekker Sodronygyárat (9 rombolóbomba), amely óvóhely ajtókat, aknatesteket és szögesdrótot gyártott. A Magistex faárugyár 18 telitalálattól és egy légiaknától teljesen megsemmisült, a Ruggyanta gyárat is pontosan eltalálták.
A XIII–XIV. kerületben a Váci út–Béke utca–Jász utca–Szent László utcák környékére hullott bombaszőnyeg. Súlyos károkat szenvedett 8 rombolóbomba-találattal a Váci úti Kender-Juta- és Textilgyár. Az egyik óvóhelyén telitalálat következtében 13-an meghaltak, és 100-an megsebesültek. A sok elpusztult kisebb üzem körül kiemeljük a XIV., Bíbor utcai Vegyészeti Gyárat, amely leégett. Bár kisüzem volt, egyedül itt gyártottak az országban láng-kézigránátot 75és lángszóró gyújtótöltényt. A megmaradt munkagépeket azonnal Túrkevére telepítették ki, hogy a termelést tovább tudják folytatni. A bombaszőnyeg által sújtott kerületekben néhány helyen a lakóházi óvóhelyeket is telitalálat érte, és ezért e helyeken magas volt a halálos áldozatok száma.
Közéjük tartozott a XIV., Nagy Lajos király út 73. sz. alatt (18-an haltak meg), a Pillangó 18. sz. alatt (14 halott), a Kerepesi út 40–42. sz. alatt (18 halott).
A bombatámadás a két pályaudvar forgalmát hetekre visszavetette, és a magyarországi harckocsigyártásra mért jelentős csapást. A bombázott területen a sok park, és beépítetlen részek (jelen esetben temető, parkok, ügetőpálya, sportpályák) miatt a pusztulás kisebb volt, mivel a bombák többsége nyílt beépítetlen területre esett.
Miután a 15. AAF tervében és harcparancsában erre a napra Szolnokot célként nem jelölték, feltehetően a kötelékétől, valamilyen okból elszakadt egy-két gép dobott a városra 18 rombolóbombát. A bombák nem okoztak jelentősebb kárt.
Június 28-án Románia volt a célpont, 29-én Alsóausztria (Niederösterreich) néhány helységét, illetve a Fels. és a Wagram-i vadászrepülőteret támadták a 15. AAF kisebb kötelékei. 29-ről 30-ra forduló éjszaka a RAF 205. BG-a Bécset, Fels. és a Wagram, és St. Pölten vadászrepülőtereit bombázta. Magyarországot e napokon nem érte támadás.