A történelmi idők éghajlatváltozásai

Full text search

A történelmi idők éghajlatváltozásai
Az utolsó jégkorszakban a földi hőmérséklet szinte megszakítás nélkül hidegebb volt a mainál. Vegyük nagyító alá a megelőző egy-két évezred hőmérsékleti és csapadékviszonyait. Az elmúlt néhány évszázad mérési adatait a fent felsorolt módszerek felhasználásával kiegészítve jó közelítést kaphatunk az éghajlati paraméterek múltbeli alakulásáról. Külön ábrán mutatjuk be a Közép- és Észak-Európában élesen jelentkező középkori melegkorszakot, amely Kr. u. 1150 és 1300 között tetőzött, s amely egyben a megelőző néhány évezred legmelegebb periódusa volt. Az ezt követő lehűlési fázisban, az 1550-től 1850-ig terjedő időintervallumban – a „kis jégkorszak”-nak nevezett hűvös korszakban – a hőmérséklet Európa különböző területein más és más évtizedben süllyedt a minimumra. Ez a több évszázadon át tartó periódus az előző glaciális negatív csúcsa óta a leghidegebb időszak volt. A 20. század elejére viszont már az egész kontinens túljutott ezen a lehűlési perióduson. A hőmérsékleti ingadozásokkal összefüggésben több fontos éghajlati elem is változott:
– a tenyészidőszak hossza,
– a hóval fedett időszakok hossza és gyakorisága,
– a téli időszak hossza,
– a fagyok gyakorisága s a földbe való lehúzódásának mélysége,
– a csapadék mennyisége és évszakonkénti eloszlása, a párolgás és a talajnedvesség,
– a folyók és tavak vízszintje, kiterjedése,
– az aszályok és árvizek gyakorisága.

 

Egy alpi gleccserről (Argentičre, Franciaország) 1850-ben készült festmény és a napjainkban készült fotó.
Szembetűnő a gleccserfolyam beszűkülése és sok száz méterrel való visszahúzódása az elmúlt száznegyven év során
A fenti paraméterek esetenként önmagukban is jó jelzői lehetnek az éghajlatváltozásoknak. Gondoljunk csak a Velencei-tó felszínének összehúzódására, a tó teljes kiszáradására vagy a Balaton és nagy folyóink vízszintjének csökkenésére. (A történelem során még a Balaton is többször csaknem teljesen kiszáradt, s óriás homokviharok, porviharok sújtották a vidéket, mígnem a rómaiak a Sió-csatorna és a hozzátartozó zsilipek megépítésével lehetővé tették a vízszint szabályozását.) Egy-egy éghajlati jellemző alakulásából még nem vonhatunk le általános következtetéseket az éghajlat egészére, hiszen gyakran nem lehet megítélni, hogy egy markáns tendencia megjelenésének hátterében milyen ok-okozati összefüggések bújnak meg. Például az újabb időkben az aszályok vagy árvizek gyakoriságának jelentős változása mögött nemcsak a lehullott csapadék mennyiségének markáns növekedése vagy csökkenése állhat, hanem esetenként a folyók szabályozása, víztározók építése vagy a rosszul tervezett vízgazdálkodás. Ezek a változások közvetlenül vagy közvetve a mezőgazdaságot érintik, de kihatnak az egész gazdaságra is.

Az elmúlt évezred hűvös és enyhe korszakai

Az elmúlt két évezred csapadékingadozásai Európában

A Duna a Kazán-szorosnál (a századelőn készült fényképen)

A Trajánusz császár által építtetett kőpilléreken nyugvó fahíd a Dunán a Kazán-szorosnál (részlet a római Trajánusz-oszlopon lévő domborműből).

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi