A Tihanyi- félsziget vulkánossága (Németh Károly–Ulrike Martin)
A Tihanyi-félsziget hazánk egyik legszebb tája. Nemcsak mediterrán hangulatú lankáival, közöttük megbúvó házsoraival, apátságával hívogat; a félszigetnek a földtörténete is rendkívül érdekes. Kirándulásaink alkalmával elsősorban a robbanásos vulkanizmus jelenségeit követhetjük nyomon. S jóllehet a több mint száz esztendőre visszatekintő geológiai kutatás a tűzhányó-tevékenység számos részletét tisztázta, még mindig számos lényeges kérdés vár megválaszolásra.
A félsziget felszínén a pannóniai korszakból származó üledékes kőzetrétegek a legidősebbek. Mélyfúrásokkal a Balaton-felvidék északkeleti részén felszínre bukkanó paleozoikumi kris-tályospalákat, üledékes kőzeteket (pl. permi vöröshomokkő), mezozoikumi dolomitokat, mészköveket is feltárták; s ezek egytől-egyig megfigyelhetők a félsziget vulkáni képződményeiben is mint a robbanásos tevékenységkor a mélyből feltépett kőzetzárványok. A fúrásokkal megállapított rétegsorban a mezozoikumi képződményekre – jelentős üledékhézaggal – szarmata mészkövek települnek, majd a pannóniai korszak először még mély-, majd sekélyvízi homokkövei következnek. E kőzeteket a Fehér-part meredek falában figyelhetjük meg. A pannon rétegsorban – például a benne előforduló ősmaradványok alapján – jól nyomon követhető a Paratethys kiédesedésének, majd elmocsarasodásának folyamata. Sajnos, Tihany jelképe, a balatoni kecskeköröm, Congeria ungula-caprae (lásd korábban) ma már egyre kevesebb helyen található meg; főleg a Fehér-part falából és a Barátlakások felé vezető turistaút első harmadában bukkan elő néhány a lábunk alatt.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.