A kárpát-pannon térség szénhidrogén-előfordulásai már a kora középkor óta ismertek. A lelőhelyek meghatározott földtani szerkezetekhez és képződményekhez, elsősorban harmadidőszaki laza üledékekhez kapcsolódnak. Magyarországon a szénhidrogének kitermelése a század első harmadában kezdődött a Nyugat-Dunántúlon; a legnagyobb készletek ma az Alföldön ismertek.
A kárpát-pannon térség szénhidrogén-előfordulásai világosan kirajzolódó csoportokba, vonulatokba rendeződnek; követik bizonyos földtani képződmények elterjedését és szerkezetét. Ilyen csoport körvonalazódik a Bécsi-medencében, a Kárpátok észak-északkeleti övezetében és előterében (a világhírű század eleji galíciai olajvidéken), tovább a Keleti- és Déli-Kárpátok külső részén és medencerészeiben (sokáig ugyancsak vezető szénhidrogén-termelő körzetek Európában; utóbbiak ma Románia legnagyobb telepei). A sávos elrendeződés a Mura, a Dráva és a Száva menti lelőhelyek esetében is megfigyelhető. Az Alföldön egy északkelet-tiszántúli és egy Szerbiába lehúzódó, a Tisza folyását nagyjából követő szénhidrogénes zóna rajzolódik ki. Ezektől keletre az Erdélyi-medence sódómokkal tarkított földgáz-előfordulásai helyezkednek el.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.