Parányok – óriás tömegben

Full text search

Parányok – óriás tömegben
A földtörténet egyes korszakaiban hazánk földjének jelentős részét tenger borította. Ezt tanúsítják mindenekelőtt a földtörténet középidőszakának elejéről származó triász korú mészköveink és dolomitjaink, a Lajtától az Aggteleki-karsztig igen sokfelé. Ezek a mészkövek azonban fosszíliákban igen szegények. Sokkal gazdagabbak ősmaradványokban a harmadidőszaki pannon beltenger sekélytengeri, majd fokozatosan kiédesedő vizű beltóról tanúskodó üledékei. A mainál jóval melegebb, trópusi éghajlatra vall, hogy a jól átvilágított, egyenletesen meleg vízhőmérsékletű tengerekben korállok is éltek itt. Tömegesen élnek nagyméretű egysejtű lények, a Foraminiferák, amelyek többkamrájú meszes vázat hoztak létre testük körül. Az elpusztult állatok tömegeinek vázaiból mészkőüledékek keletkeztek, ezeket nevezzük foraminiferás mészköveknek. Az eocén kor meleg tengereiben a Foraminiferák egysejtűekhez mérten óriási méreteket értek el. Egyes fajaik mészvázának átmérője a 2 cm-t is elérte. Egyikükhöz szép és híres történelmi legenda is kapcsolódik. A lovagi erények megtestesítőjeként ismert Szent László királyunk sokat hadakozott a honfoglaló-kalandozó magyarságéhoz hasonló életformájú nomád kunokkal. A monda szerint a szorongatott helyzetben lévő király aranypénzeket szórt az őt üldöző kunok elé, ám azok rögtön kővé váltak, ahogy a mohó harcosok fel akarták őket kapkodni a földről. Erre a legendára emlékezve hívják ma is a nagy termetű Foraminiferák egyik faját Szent László pénzének (Nummulites cummingi). A hagyományok világából a tudományos tények birodalmába visszatérve, azt mondhatjuk: óriási jelentőségűek a mészvázas parányi lények. Földünk éghajlata ugyanis – mind kozmikus, mind földi tényezők hatására – állandóan változik. Egyes időszakokban a sarkvidéki eljegesedések, máskor viszont a légkör üvegházhatását okozó gázai határozzák meg a Föld éghajlatának alakulását. A földi élet számára katasztrofális volna, ha egyoldalúan bármelyik irányban jelentős éghajlati eltolódás menne végbe. A földi bioszféra szerveződésében éppen az a nagyszerű, és számunkra is létfontosságú, hogy működnek olyan negatív visszacsatolások, amelyek a megbomlott egyensúlyokat helyreigazítják, korrigálják. Az egyik a bioszféra egyensúlya szempontjából veszélyes tendencia a légkör széndioxid-szintjének emelkedése. A mészvázas szervezetek millióinak éppen az a jelentősége, hogy a szén-dioxidot kalcium-karbonát formájában megkötik, amely szilárd halmazállapotú, és az állatok elpusztulása után üledékes kőzet; mészkő válik belőle. Ezáltal a Föld légköréből nagymennyiségű szén-dioxid vonódik el, és stabil kémiai kötésben tárolódik a föld kőzetburkában (litoszféra). Más parányi egysejtű szervezetek sugaras váza kova (SiO2)- vagy stronciumszulfát tűkből áll. Ezek a sugárállatkák (Radiolaria), főleg tengeriek, elhalt egyedeik vázából képződik a kovás radiolária-iszap.

A szivacsok őseivel rokonok a telepes galléros ostorosok
Nem szabad tehát sohasem lebecsülnünk a parányi élő szervezetek jelentőségét: parányi méreteiket bőven ellensúlyozza az, hogy óriási tömegeikben élnek. Nélkülözhetetlenek a földi bioszféra anyagforgalmában és energiaáramlásában. Ha pedig erős nagyítással megvizsgálhatjuk alakjuk, szervezetük végtelennek tűnő sokféleségét, csodálatos szépségű formák, az élővilág szimmetriáinak lenyűgöző alakzatai tárulnak fel előttünk. Igazat kell adnunk a klasszikus latin mondásnak: „Natura in minimis maxime miranda est” – a természet a legkisebbekben a legcsodálatosabb!

Állandóan helytülő életformájú a) a közönséges és, b) a bókoló harangállatka, csak időlegesen rögzül az aljzathoz a c) kürtállatka
V. Z.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi