A nemzeti klasszicizmus irodalomszemlélete

Full text search

A nemzeti klasszicizmus irodalomszemlélete
Gyulai Pál (1826–1909) kritikai és irodalomtörténeti munkásságában fogalmazódott meg először a nemzeti klasszicizmus értékszemlélete. Ő örökölte Toldy katedráját, s negyedszázadig tanította a felnövekvő nemzedékeket. Természetes irodalmi ízlést követő kritikus volt, nem ismert megalkuvást, nem tett engedményeket sem a nagy íróknak, sem a közvéleménynek. Józansága és feltétlen igazságszeretete miatt tisztelték a késői nemzedékek, a Nyugat írói is. Elvi tanulmányban állt ki Petőfi költészetének értékei mellett (Petőfi Sándor és lyrai költészetünk, 1854), de harcolt a népieseskedés és petőfieskedés ellen. Vörösmartyról írt monográfiát, de a magyar költészet csúcsának kortársát és barátját, Arany Jánost tekintette. Vörösmarty érdemét abban jelölte meg, hogy „összeolvasztotta a régi és az új nyelvet, kibékítette a művészit és a magyarost”, míg Petőfi és főként Arany még tovább mentek, és egyensúlyt teremtettek a magyar és európai, a művészi és a nemzeti között.
Kritikai álláspontja két elvben gyökerezett: az Erdélyitől és Aranytól átvett népies-nemzeti irodalom eszméjében és a Keménynél is föllelhető tragikum-felfogásban. Ez utóbbi szerint a tragédia és a katarzis nemcsak a drámai költészet kritériuma, hanem minden magasabb irodalom kívánalma kell hogy legyen: az esztétikum ebben fordul át etikummá. E két elvet alkalmazva emelte a magyar irodalom legfontosabb fejleményévé a nemzeti klasszicizmus kialakulását, mely szerinte főként négy nagy költő – Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi és Arany – műveiben öltött testet.

Széchényi Ferenc fia, Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel 1825-ben az Akadémia megalapítására
E nemzedékhez tartozott Salamon Ferenc (1825–1892) és Greguss Ágost (1825–1882), de Gyulai racionalista-realista módszerével szemben mindketten azt vallották, hogy az irodalomnak eszményítő feladatai vannak, az élet erkölcseit kell javítania. Salamon a népies egyszerűség-kultuszhoz vonzódott, s bírálataiban a művek vidéki, falusi tematikáját részesítette előnyben. Greguss, aki az 1840-es években gyújtó hangú versekkel kezdte pályáját, esztétaként az erkölcsöket szelidítő művészetet pártolta. Arany balladáiról szóló könyve a szövegmagyarázó módszer, az explication de texte korai jelentkezése volt, s évtizedekig a leghíresebb magyar irodalomtudományi munkák közé tartozott. A fiatalabb nemzedékekhez tartozó Zilahy Károly (1838–1864) ugyancsak szembenállt Gyulai kiegyensúlyozott nemzeti klasszicizmusával, ő végletesebb fogalmazásra törekedett, s szubjektívebb, romantikusabb hangú műbírálat igényével lépett föl rövid pályafutása során.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi