Középkori kezdetek
Középkori kezdetek
Erre utalnak a latin liturgikus dráma korai nyomai: az első, bencés szerzetesek által írt Quem queritis Kálmán király korából (1090 körül) maradt fenn, Hartwik győri püspök szertartáskönyvében. E szentsír-játék későbbi változatai olasz és francia hatásokat mutatnak, egy 1200 körüli időkből fennmaradt szöveg részletes szcenikai utasításokat is ad: „És minekutána a harmadik responsoriumot is elénekelték volna, keresztekkel és gyertyákkal, tömjéntartókkal és füstölőkkel mindnyájan együtt menjenek a sírhoz. A diakónusok (angyalok) ott üljenek felöltözötten...” A legszebb fennmaradt liturgikus drámánk a Tractus stellae, vagyis egy betlehemi játék, melyet ugyancsak Hartwik püspök szertartáskönyve őrzött meg. Legközelebbi rokona a franciaországi Rouanban megmaradt Officium stellae, de a magyarországi változat hosszabb és bonyolultabb Heródes jelenetet tartalmaz. Ez a liturgikus játék már a templom három helyszínén játszódott, s nem kevés szereplővel: a napkeleti bölcsek, Heródes és írnokai, két klerikus, akik a Szent Szűz képe mellett állnak, valamint egy hírhozó.
Sajnos jóval kevesebb nyoma van annak, hogy a liturgikus dráma magyar nyelven is megjelent volna. Az irodalom- és művelődéstörténészek közvetett bizonyítékokra kénytelenek hagyatkozni: a néprajztudósok által gyűjtött és leírt falusi betlehemes játékok szövegéről néha erősen gyanítható, hogy középkori eredetűek, s keletkezésüket a hajdani liturgikus drámák ihlették. Első fennmaradt lírai versünkről, az Ómagyar Mária-siralomról pedig Kardos Tibor azt vetette fel, hogy nem más, mint egy dramatizált, párbeszédessé formált himnusz.
A hazai templomokban megjelenő liturgikus dráma legbonyolultabb formája a devóciós játék volt, melyet elsősorban a ferencesek műveltek Európa-szerte. Ennek számos emléke maradt fenn magyar területekről, s híres középkori prédikátoraink, Temesvári Pelbárt és Laskai Osvát részletes tanácsokat is adtak szentbeszédeikben e devóciós játékok bemutatásához és színreviteléhez. A 15. század végétől már magyar nyelvű szövegeink is szép számmal vannak, melyek ilyen templomi bibliai játékok jeleneteit tartalmazzák (Weszprémi-kódex, Érsekújvári Kódex).
