A nyomdaipar felvirágzása megadta a lehetőséget, hogy az írótól olvasóig vezető véletlenszerű, alig irányítható folyamatba belépjen az ésszerűség, megszerveződjék a piac. Ugyanakkor, különböző társadalmi folyamatok eredményeként, beleértve az írástudás és a vásárlóerő növekedését, megjelenik egy növekvő olvasóréteg. Az évszázados hagyományokra visszatekintő formák – bibliák, zsoltároskönyvek, széphistóriák, kalendáriumok – mellett a 19. században az újságok társaságában megindul a „népkönyvek” kiadása.
Régi vásárok sokszor emlegetett alakja volt a „képmutogató”, aki képről képre haladva mondta, szavalta, énekelte Rinaldo Rinaldini, a híres rablóvezér, a keresztútnál megtalált kincs, a nemrég megesett véres bűn, vagy az ártatlanul üldözött és meggyalázott szűz történetét. Az írástudatlan, de mesékre, eseményekre, hírekre, a világ üzeneteire szomjas nép álmélkodva figyelt a „magas” irodalomból leszállt és átalakított históriákra, elvitte, továbbadta és maga is átalakította.
A „képmutogató” aztán eltűnt, a múltba süllyedt, emlék lett belőle, kiszorította versenytársa, a nyomtatott betű, a ponyváján könyveket árusító vásáros, akinek háta mögött már ott voltak a kiadók, terjesztői hálózatok, és a hihetetlen gyorsasággal fejlődő nyomdaipar. Hamar megszületett a felismerés, hogy az emberi igényeket, a tudásvágyat és kíváncsiságot kielégítő kiadói tevékenység jól jövedelmező üzlet lehet, vagyonok kettőződtek meg néhány évtized alatt, a céhrendszer megszűnése, az új sajtótörvények szabad utat nyitottak a vállalkozásoknak.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.