A honfoglalást közvetlenül megelőző néhány évtizedben a magyarság érintkezett keleti szlávokkal is, főleg azokkal, akiket a mai oroszok elődeinek tekinthetünk. Ennek a korai, viszonylag lazább érintkezésnek is van nyoma a magyarban. Biztosan ebből a rétegből származik lengyel népnevünk, s az alánok megnevezésére szolgáló jász szó is még a Kárpát-medencén kívül lett magyar szóvá; a vadászat szakszókincséből érkezett a kerecset ‘sólyomfajta’ szó. Bővült a halászat terminológiája is, hiszen nagy valószínűséggel keleti szláv eredetű pl. a varsa, továbbá a zátony is: ez eredetileg olyan szigetre vonatkozott, mely halászóhely is volt; valamint a tanya, mely a későbbi írásos emlékek alapján mélyvízi halászóhelyre vonatkozott, ahol elsősorban vizát halásztak. Ugyancsak feltehető, hogy a keleti szlávból jött a görög népnév, a kereszt és a szombat is; ez utóbbi a szóbelseji o+m hangkapcsolatával arra utal, hogy az átvétel minden bizonnyal a 10. század vége előtt történt.
Szláv jövevényszavaink óriási többsége azonban már a következő nyelvtörténeti korszakban jutott a magyarba; számukat és hatásukat tekintve a magyar nyelvnek legalább olyan fontos jövevényszórétegét alkotják, mint ótörök eredetű szavaink.
Cselből futamodó, hátrafelé nyilazó magyar lovas
Honfoglaláskori lószerszámok
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.