A nagy arányú szógyarapításon kívül a felvilágosodás korának írói igen sokat tettek a szélesebb értelemben vett magyar stílus megjobbításáért. Az esztétikai szempont bevitelét az irodalmi nyelvi használatba szintén Kazinczy hirdette meg leghatékonyabban; nyelvi ideálja a „fentebb stíl” volt, amely a szavak, kifejezések gondos megválogatására, a széphangzású szavak minél dúsabb felhasználására, mindenféle durvaság, közönségesség kerülésére, az írói alkotások ismételt felülvizsgálatára, csiszolására alapult. A jó stílus elveinek, kellékeinek tudományos megalapozásai, összefoglalásai is eléggé hamar megszülettek: Révai Miklós: A magyar szép toll (kézirat 1805-ből), Verseghy Ferenc: Usus aestheticus linguae hungaricae (1817). Mindkét mű korát messze meghaladó éleslátással tárgyal akár ma is aktuális stílusproblémákat. Igaz, hogy a Kazinczy-féle túlságosan finomkodó stílusnak a szépirodalom szintjén túlhajtásai is jelentkeztek, mégis egészében a kor stílustörekvései kétségkívül hozzájárultak anyanyelvünk különösen írott változatainak szintemeléséhez.
A kolozsvári régi magyar színház
Kazinczy Ferenc (1759–1831)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.