A minden tekintetben a hazai felvilágosodás legkorábbi és legjelentősebb gondolkodójának tekintett Bessenyei első filozófiai munkája valójában költői átirat; Pope Essay on Man című bölcseleti tankölteményének szabad fordítása, átdolgozása. A költemény az ember világban kijelölt helyét a gondviselés bölcsességének tulajdonítja; az ember helyzete ezért a lehetséges legjobb – bár ezt a pope-i optimizmust Bessenyei némi kételkedéssel kommentálja. Elfogadja viszont a deizmus szemléletét, azt tehát, hogy Isten csupán útjára indította a világot, további szerepe azonban abban már nincsen. Pope szándéka, hogy csak a természetből és nem bibliai alapon akarja megérteni a dolgokat; ez a fajta naturalizmus Bessenyei számára is kedves.
Következő – német nyelvű – értekezése Montesquieu szellemében még az abszolutista állam elméletét vallja, A törvénynek útja című írásában viszont Locke szellemében már az emberek eredendő szabadságából bontakoztatja ki az uralom, a hatalom gyakorlását. Az életmű soron következő, bölcseleti vonatkozású darabja a Holmi című gyűjtemény, ismeretelméleti és lélektani esszék sorával. E műben Holbachot fordítja és Locke szenzualizmusát követi; tagadja Isten velünk született eszméjét, és állítja az anyag örök egyetemességét. Következő bölcseleti műve, A természet világa filozófiai költemény, amelyben a hagyományos vallási eszméket veti el Bessenyei, magát a vallást azonban nem. Az utolsó filozófiai mű, Az értelem keresése – bölcseleti materializmus, amelyben a világ végtelen, a lélek halhatatlansága bizonyíthatatlan, Isten természete pedig az ember számára érthetetlen.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.