Lumiére-ék: a mozi születése

Full text search

Lumiére-ék: a mozi születése
1894 decemberében Antoine Lumiére ötvennégy éves lyoni fényképlemez- és fotocikkgyáros (nyolcszáz munkás, napi hetvenezer fényérzékeny fémlap és hétezer méter fényérzékeny papír) párizsi üzleti útján cége fővárosi képviselőjének biztatására megtekintette az Edison-féle kinetoscope-ot. Megtetszett neki. Hatezer frankért vásárolt egy példányt. Hazavitte, és megbízta fiait: tanulmányozzák, miként lehetne a szerkezetben pergő filmszalagot vászonra kivetítve hasznosítani. Ha ugyanis-vélekedett idősebb Lumiére – az adott összegért előállított filmszalagot pénzbedobás ellenében időegység alatt egy ember nézheti: miért ne lehetne megsokszorozni a hasznot azáltal, hogy ugyanezt a filmszalagot kivetítve időegység alatt sok – esetleg több száz – ember nézhesse, akik valamennyien egyszerre fizetik be a kívánt összeget? A fiúk: Auguste (1862-1954) és Louis (1864-1948) Lumiére alig két hónap leforgása alatt megoldották a feladatot (lényegében úgy, ahogyan azt már Le Prince is eltervezte), és 1895. február 15-én bejelentették szabadalmukat. Találmányukat, a filmfelvevő és egyben vetítő szerkezetet cinématographe-nak nevezték el. Készítettek néhány felvételt, például: gyáruk munkásai a munkaidő leteltével elhagyják az üzem épületét, s a kapun távozva köszöngetnek... E felvételeket 1895. március 22-én bemutatták a párizsi Société d'Encouragement á l'Industrie National (Nemzeti Iparfejlesztő Egylet) ülésén, majd november elején Brüsszelben, november 16-án pedig a párizsi Sorbonne egyetemén. Az általános elismerés arra bátorította Lumiére-éket, hogy találmányuk üzleti értékesítésével is megpróbálkozzanak, mégpedig oly módon, hogy nem csupán az általuk előállított készüléket, a kinematográfot hozták forgalomba, hanem az általuk készített felvételek belépődíjas nyilvános vetítésével mutatványosként is felléptek. Kerestek egy párizsi vetítőhelyiséget, s azt meg is találták a Boulevard des Capucines Grand Café nevű kávéházának alagsorában: itt ugyanis biliárdterem volt, de ennek működését a hatóság nem engedélyezte. A biliárdtermet berendezték – székek, vászon stb. -, és elnevezték Indiai Teremnek. A kávéház-tulajdonos napi 30 frank bérleti díjat kötött ki. Az első vetítés 1895. december 28-án történt, a napi bevétel 33 frank volt, a bérleti díj levonása után maradt tehát 3 frank, melynél azonban többet kellett a gépésznek és a személyzetnek kifizetni. Mégsem hagytak fel a vetítésekkel, és három hét múlva, 1896. január végére már napi 2500 frankra emelkedett a bevétel. Az első hónapok műsora napi húsz előadásban tíz darab kétperces film vetítéséből állt.
A Lumiére-ek fellépése nem a kezdete, hanem a befejezése, betetőzése egy folyamatnak.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi