A nyugati keresztény kultúra legkeletibb végpontja nem a királyi Magyarország, hanem az iszlám és az ortodox kereszténység által körülölelt Erdélyi Fejedelemség volt. De mert az oszmán expanzió fő iránya – legalábbis az 1660-as évekig – Erdélyt közvetlenül nem fenyegette, a hódító iszlám fő csapásait mégis a hajdani országterületnek mindössze egyharmadára összezsugorodott s állandóan fogyó királyi Magyarországon kellett felfogni.
Visegrád...
Kelet-Közép-Európa országai, részint az oszmán fenyegetés hatására, részint a korabeli uralkodóházak terjeszkedési ambícióinak köszönhetően már a 15. században is az egység és a központosítás irányába haladtak. Magyarország, Lengyelország, Szilézia, Cseh- és Morvaország, valamint az osztrák tartományok többször is dinasztikus unióban egyesültek a Luxemburgok, a Habsburgok vagy a Jagellók alatt. A dinasztiák versengéséből, amelybe Mátyás idején a Hunyadiak is bekapcsolódtak, Mohácsot követően a Habsburgok kerültek ki győztesen.
Magyarországnak létérdeke volt, hogy az oszmánokkal vívott élet-halál harcban megfelelő támogatást kapjon Európa nyugati országaitól. Ferdinánd királlyá választásával e segítséget kívánták biztosítani az ország számára.
A Habsburgok is tudták, hogy csak úgy oltalmazhatják meg osztrák örökös tartományaikat, ha már itt, a Habsburg Monarchia keleti védőövezetévé vált Magyar Királyság határain megálljt parancsolnak az oszmán expanziónak. Ez a kényszerű egymásrautaltság teremtett hol szilárdabb, hol törékenyebb érdekszövetséget a magyar rendek és a Habsburg uralkodók között.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.