Vörösmarty Mihály: AZ ÉLET IDŐRŐL
Még nyög az emberi nem élete terhe alatt. |
Amikor emberi kort érni kivánna szivünk. |
Zsengésebb üdeit hátra nyomulni pedig. |
Nincsen életihez és folyamodni kihez. |
Mérges italt nyujtván elragadozza szegényt. |
Úgy elenyész, s vége nem sok üdőre kerűl. |