Kosztolányi Dezső: ILONA
aki sző,
holdvilág
mosolya:
ezt mondja
a neved,
Ilona,
Ilona.
hallgatag
dalolom,
lallala,
dajkálom
a neved
lallázva,
Ilona.
a fülem
szellőket
hallana,
sellőket,
lelkeket
lengeni,
Ilona.
zümmög így:
"La illah
il' Allah",
mint ahogy
zengem én,
Ilona,
Ilona.
feltün és
eltün a
fény hona,
fény felé,
éj felé,
Ilona,
Ilona.
álmaim
elzilált
lim-loma,
távoli,
szellemi
lant-zene,
Ilona.
kelleme,
ó az l
dallama,
mint ódon
ballada,
úgy sóhajt,
Ilona.
csupa i,
csupa o,
csupa a,
csupa tej,
csupa kéj,
csupa jaj,
Ilona.
szín is ez,
halovány
kék-lila,
halovány
anilin,
ibolya,
Ilona.
fájdalom,
nem múlik
el soha
s balzsam is,
mennyei
lanolin,
Ilona.
életem
hajnala,
alkonya,
halkuló,
nem múló
hallali,
Ilona.
angyalok
aléló
sikolya.
Ilona,
Ilona,
Ilona,
Ilona.