Kosztolányi Dezső: MAGDALÉNA SÉTÁJA
MAGDALÉNA SÉTÁJA
Oscar Wilde
Apró, fehér felleg nyargalja az eget,
a március arany virága nyíl a csendben,
nárciszt tipor a láb és a rigó, ha rebben
bojtos vörösfenyő megrezzen és remeg.
a március arany virága nyíl a csendben,
nárciszt tipor a láb és a rigó, ha rebben
bojtos vörösfenyő megrezzen és remeg.
A reggeli szellőn illat száll tétován,
páráz a nyirkos fű s a barna, friss barázda,
köszöntik a Tavaszt a madarak, garázda
örömmel ugrálnak a fák ágán-bogán.
páráz a nyirkos fű s a barna, friss barázda,
köszöntik a Tavaszt a madarak, garázda
örömmel ugrálnak a fák ágán-bogán.
Zsong a Tavasztól az erdő és a sűrű,
kipattan a futórózsán a rózsabimbó,
a sáfrány holdasan ragyog s körötte ringó
szalag gyanánt inog egy ametiszt-gyűrű.
kipattan a futórózsán a rózsabimbó,
a sáfrány holdasan ragyog s körötte ringó
szalag gyanánt inog egy ametiszt-gyűrű.
Oly édesen susog fenyőnek a platán,
hogy az kacag-kacag s zöld köpenyét ledobja,
homályos rejtekén csillog a szilva lombja,
mint a szivárványfény a vadgalamb nyakán.
hogy az kacag-kacag s zöld köpenyét ledobja,
homályos rejtekén csillog a szilva lombja,
mint a szivárványfény a vadgalamb nyakán.
Nézd! A pacsirta most pókhálóval beszőtt
fészkéből fölneszel s szökell vidám körökben.
A jégmadár - kék láng! - már a folyóra röppen
s megsebzi mint a nyíl, a kristály levegőt.
fészkéből fölneszel s szökell vidám körökben.
A jégmadár - kék láng! - már a folyóra röppen
s megsebzi mint a nyíl, a kristály levegőt.
