Kölcsey Ferenc: TÁVOZÁS
TÁVOZÁS
Lengve sötét part árnyai közt a csolnak amott száll;
És a lyányka halad, s végbúcsút intve kezével
Szálljatok ah keggyel, habok istennéi, körűle,
| Nyúgoti fenyvek alól szél s hab utána rohan. |
| Alkonyi csillagként messze homályba letűn. |
| S hozzátok szeliden hű kebelemre megint! |
Cseke , 1831. december 30.
