József Attila: BÁNAT
lágy bánat a szememben.
Famardosó farkasok
űznek vala szivemben.
törötten ing az ágon.
Szarvas voltam hajdanán,
farkas leszek, azt bánom.
Varázs-üttön megállok,
ordas társam mind habos;
mosolyogni próbálok.
Hunyom szemem álomra,
setét eperlevelek
hullanak a vállamra.