Dsida Jenő: Szegény Don Kihot

Full text search

Szegény Don Kihot
 
Nyomán a bágyadt alkonyati fénynek
feltámadnak a rég átélt regények.
 
Latin órán, régen, mint kisdiák,
pad alatt böngészett tragédiák.
 
És most szomorú, borús alkonyatkor
felpanaszlom, hogy másként hittem akkor.
 
Hogy fáj most ez a néma, terhes ég,
ez a harcos, unalmas szürkeség.
 
Lennék sötét hős, vagy gőgös, vidám:
Gróf Monte Christo, vagy Berend Iván.
 
Kit a Sors végül örömre is rávitt:
Szökött Gulliver, vagy Copperfield Dávid.
 
Csinos herceg, ki kéktoronyba tér,
s akit megölel forrón Hattyuvér.
 
Antonius, ki csak csókban erős,
vagy hitpáncélos szigetvári hős.
 
Romeo, akit vár az égi nász,
vagy az a szegény, bolond Árnyhalász.
 
Álmokban úszom, bízva boldogan:
a vágynak olyan édes íze van,
 
csámcsogom, mint jó puha kenyeret,
- s közben az eső halkan megered.
 
Míg gyors ütemben kalapomra koppan,
összesúgnak az akácok titokban:
 
Mindig, mindig szélmalmokkal vivott
s nagyon megunta szegény Don Kihot.
 
Szatmár, 1927

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi