Balassi Bálint: ÖTVENKETTŐDIK
ÖTVENKETTŐDIK
KIBEN MOROG CUPIDÓRA, HOGY CSAK ÍGÉRTE, S NEM ÁDJA MEG JULIÁT
[az "Már szintén az idő" nótájára]
| 1 | Édest keserűvel elegyítő gyermek, |
| Régi ellensége nyugalmas éltemnek, |
| Méz közt mérget miért ádsz nékem, veszettnek? |
| 2 | Vélem ha egyéb jót te immár nem mívelsz, |
| Csak gyorsan világból éngemet kivégezz; |
| Ne szíts nagy tüzemet, hadd lehessen csendes! |
| 3 | Ez-é a fogadás, kit anyád szavával |
| Hitedre fogadván énnékem te mondál? |
| Óh, szégyen, eborca, mely igen megcsalál! |
| 4 | Az ígért áldott jót te csak megmutattad, |
| Kivel szerelmemet te csak felgyújtottad, |
| De mint csalárd hamis, nékem mégsem adtad! |
| 5 | Sőt kínomra tőlem csak idegeníted, |
| Hozzám, keményítvén, semmit sem gerjeszted, |
| Vélem kívántatván szívemet égeted. |
| 6 | Hol tüzes laptáid, kikkel távul gyújtasz, |
| Akiknek fáklyáddal közöl te nem árthatsz? |
| Ádd meg, ha ígérted, héában mit kínzasz? |
| 7 | Így feddvén, törődvén Cupido felele: |
| Hitván ember - úgymond -, úgy vészem eszembe, |
| Hogy ok nélkül így szidsz jótétem helyébe! |
| 8 | Hertelen akarnál ily nagy jóhoz jutni, |
| Kiért sok kínt kell még vallani, fáradni? |
| Nagy jót könnyen anyám nem szokott osztani. |
| 9 | De kérlek, gyümölcsöt vallyon mely fa hozott, |
| Minekelőtte még meg nem virágozott? |
| Bolond, nem tudod-é, hogy tűrés ád hasznot? |
| 10 | De ne kételkedjél, bizony tiéd lészen, |
| Noha most így próbál, de ismét bévészen, |
| Julia tégedet meg bódoggá tészen. |
| 11 | Vajha az úgy lenne, ámbár mindent tűrnék, |
| Égnék, fűlnék, sülnék, tömlöcében ülnék, |
| Csak hogy szerelmébe valaha kerülnék. |
