49BALKÁNI (DÉLI-SZLÁV) ÉS MAGYAR CZIMEREK ÉS PECSÉTBELI EMLÉKEK.
49BALKÁNI (DÉLI-SZLÁV) ÉS MAGYAR CZIMEREK ÉS PECSÉTBELI EMLÉKEK.
(Oklevelek és egyéb források, Ulrich v. Reichenthal, Konrad v. Grünenberg czimeres gyüjteményei alapján.)
(Első közlemény.)
Balkáni, illetőleg bosnyák és szerb, valamint a Balkán egyes országaival vonatkozásban álló magyar s horvát czimeres emlékeket és pecséteket eléggé jelentékeny számban közölt az «Archaeologiai Értesitő» különösen 1880. és a «Turul», fennállása óta. Eltekintve az egyes alkalmi közleményektől, a déli-szláv czimerek és pecsétek tanulmányozására a közös pénzügyminisztériumnak 1880. kelt hivatalos felhivása szolgáltatta az inditó okot, mely a magyar, horvát és osztrák tudományos köröktől kért véleményt Bosznia és Herczegovina czimerének megállapithatása czéljából. Azok a tudományos vélemények, melyek e felhivás következtében napvilágot láttak, számos értékes adalékot deritettek fel, de jobbára csak az országos czimerek, s egyes ismertebb (Katalin bosnyák királynő sirköve, Ujlakyék siremlékei) leirására és czimeres vonatkozásaik felderitésére szoritkoztak.*
L. e részben az irodalmat: Arch. Ért. 1889. Az Ujlakyak siremlékei cz. tanulmány l. jegyzetében.
Mondanunk sem kell, hogy a heraldikai és pecséttani kutatás csakis az okleveles és kézirati források rendszeres buvárlásával válhatott behatóbbá. Valamint a balkáni tudományosság annyi ágazatában, úgy ezen a téren is, nagyemlékezetü Kállay Bénit illeti meg a kezdeményezés dicsősége, midőn a Vámbéry Ármintól Konstantinápolyban felfedezett fényesen illuminált Hervoja-féle glagol-missalét csodálatosan sikerült hasonmásban közzétette.*
Missale Glagoliticum Hervoiae Ducis Spalatensis. Recensuerunt V. Jagić, L. 'I'hallóczy, F. Wickhoff. Vindobonae. 1891. E munka csak 100 példányban jelent meg amateur-kiadásként. A reprodukcziókat a bécsi Angerer és Göschl czég készitette. A heraldikai vonatkozásokról v. ö. Turul 1892. I. füzet.
Midőn a budapesti ezredéves kiállitáson a két okkupált tartomány is résztvett, és a szemléltető történeti emlékek – máig sem kellően méltatott – sorozata egybegyült, Kállay Béni örömmel karolta föl azt az eszmét, hogy a bosnyák történelemre vonatkozó oklevelék különnémű pecsétei lepacskoltatván, ezekből rendszeres gyüjtemény állittassék össze.
A pacskolási munkálatok elkészülvén, a gyüjtemény Boszniába került, úgy hogy jelenleg a szerajeaoi múzeum birja a bosnyák vonatkozásu pecsétek aránylag teljes sorozatát. E pecsétek lajstromának közlésével szolgálatot vélünk tenni, a mennyiben ezekkel is kiegészitjük hazai sphragistikai emlékeink sorozatát. Ezeknek rendszeres közlése – a mi mindenesetre hoszszabb előtanulmányokat igényel – igen értékes pecséttudományi munkára nyujt kilátást.
A szerajevoi múzeum pecsétlenyomatai.
II. Bosnyák kir. pecsétek, czimeres emlékek és a bosnyák heraldika tanulságai.
