A szomszédvári és stubiczai Cikulini grófok.

Full text search

A szomszédvári és stubiczai Cikulini grófok.
Mint egyáltalában hazánk számos kihalt előkelő családjáról, a Cikulini grófokról is eddigelé igen keveset találunk irodalmunkban. Kiegészítésül a Nagy Iván alapvető munkájában olvasható néhány adathoz, álljanak itt a következők:
E kihalt grófi családra vonatkozó hiteles adatok, melyeket csaknem kivétel nélkül a Cilli melletti Hofrainban levő Sermage-féle levéltár tudós levéltárnokának Schwarzenfeldnek köszönhetek, az 1507-ik évig nyúlnak vissza.
Ez évben szállják meg a törökök Clina várát Dalmácziában, Cikulini II. Lajos több kis hajót (brigantine-t) szereltetett föl, hogy ezek segítségével a szorongatott vár őrségét élelmi szerekkel ellássa; egy ily vállalata alkalmával harczolva kényszerült a tengerre visszavonulni, mikor is ellenséges nyil találván őt, hősi halállal halt meg.
101E Cikulini II. Lajos nagyatyja a később bárói rangra emelt Juliusnak. Egy másik Cikulini (úgy látszik az 1507-ben elesett II. Lajosnak fia) Székes-Fejérvár védelmében esett el a törökök fegyverétől.
A grófi diploma szerint hajdanta a fiumei levéltárban «melyet a velenczeiek rosszlelkűleg felégettek» a Chikulini (e nevet majd Ciculini, majd Cikulinyi vagy Chikulini formában találjuk írva) családra vonatkozólag igen sok oklevelet őriztek, melyek mind a tűznek estek áldozatul.
Egyik ősük Ferencz (valószínűleg a grófságot szerző János Ferencznek nagyatyja) Zrinyi Miklós bánnal diadalmasan védelmezte Kanizsa várát a megszálló török csapatok ellen.
Egy másik Cikulini Ferencz, báró, 1685-ben püspökként szerepel oklevelekben.*
* Nagy Iván Magyarorsz. Családai III. 37. l. e Ferencz bárót valamint Herberstein János Kristóf nejét (1649.) Margarétát, Cikulini Julius és Ráttkay Zsófia bárónő gyermekeinek mondja (a Nemz. Múzeum kéziratai közt 2340. sz. alatt őrzött Bossányi-Esterházy pör alapján). E feltevés valószínűleg helyes is. Cikulini Julius 1628-ban a báróságot csak a maga személyére és gyermekeire kapta; a püspök Cikulini Ferencz báró (1685–1686) tehát csak fia lehet és nem testvére; az évszám is az előbbi mellett szól.
Cikulini János Ferencz 1706. aug. 20-ika óta gróf «szomszédvári» előnévvel; 1723-ban az országgyűlésen szerepel, majd a báni tábla ülnöke, és 1730-ban mint ezredes a kapronczai határezred parancsnokává neveztetett ki. E János Ferencz a Zrinyi-Frangepán féle összeesküvés idejében Lipót császár kiváló bizalmában részesült, ki néha őt báni teendőkkel is megbízta; különben is tudós ember volt, kivált a jogban és a bölcseletben, s latin verseket is írt.* Lipót az ő hűségét Zrinyi elkobzott javainak egy részével jutalmazta s ezek közt volt Szomszédvár (horvátul Susedgrad, Podsused mellett), melyről magát nevezé s a melyet előnévül grófi diplomája is tartalmaz.
* V. ö. Horányi Nova mem. 647.
E János Ferenczczel, az első és egyetlen szomszédvári Cikulini gróffal, a grófi család fiága 1746-ban kihalt.
A szomszédvári előnév, valamint az egykori Zrínyi-féle horvátországi javak egy része, mint ezt alább a leszármazási táblán látjuk, a Sermage-grófokra szállott, nem különben egy-más a Cikulini czímerből is.
Ennyit tartalmaznak az említett levéltár kétségtelen hitelességű adatai e családról. Kevesebb hitelt érdemelnek szintén a Sermage-levéltár azon feljegyzései, melyek szerint Ciculini Bilisonius 601-ben III. Chlodvig frank király tábornoka volt. Ugyanott továbbá azt is találjuk feljegyezve, hogy a Cikuliniak 1328 óta Horvátországban (a későbbi határőrvidéken) birtokos nemesek.
Ennyit a család történetéről.
Áttérve a heraldikus részre, itt három eredeti czímeradományozó oklevélről kell szólnom, úgymint:
1. Mátyásnak 1613. márcz. 29-én Pozsonyban kiadott czímerbővítéséről Cikulini Julius és testvérei: Ferencz, Péter és Lajos számára. A festett czímernek csak helye van meg, a szöveg pedig helyenként olvashatatlan. Abból még kivehető annyi, hogy a pajzs egyik részében vörös mezőben hat liliom van, másik részében ezüst mezőben vörös kereszt látható s e fölött egy női fej, lebegő hajjal. Sisakdísz: koronás női fej. Foszladék: kék-arany, vörös-ezüst. Ha hiteles a hagyomány, hogy IX. Bonifácz pápa Ciculini Lajosnak az egyház-szakadás idejében az egyház érdekében szerzett érdemeiért keresztet adott czímerül, ez esetben a női fej vagy a liliom volna a család törzs-czímere.
2. II. Ferdinándnak mint magyar királynak 1628. decz. 10. Bécsben kiadott bárói diplomája ugyancsak Cikulini Julius számára. A díszesen kiállított oklevél sem a czímer rajzát, sem leírását nem tartalmazza; ezért föltehető, hogy az 1613-ban «javított» czímer a báróságra emeléskor is változatlanul megmaradt.
3. I. Józsefnek mint magyar királynak 1706. aug. 20-án Bécsben kiadott grófi diplomája szomszédvári Chikulini János Ferencz számára.
Ez oklevelen a következő czímer van festve, sisakdísz és foszladékok nélkül, a pajzs csupán arany lomb-koronával födve (megjegyzendő, hogy a szöveg leírása az ábrázolástól eltér): Háromszor (tehát négy részre) hasított pajzs; 1. kék mező háromszor vágva: a) koronás arany női fej, lebegő arany hajjal; b) szélesen végződő, egyenlő szárú ezüst kereszt; c) arany császári vagy abroncs-korona; d) arany lomb- vagy levélkorona. 2. és 4. vörös mezőben három ezüst liliom egymás fölött. 3. üres kék mező, aranynyal damaskolva.
A mondottakban felhozott családtagokat és dátumokat a három czímeres-levél adataival együtt az alábbi összeállítás tünteti föl:
Cikulini II. Lajos elesett 1507. Clina mellett; (Ferencz védelmezi Kanizsát a török ellen); Julius 1613. testvéreivel együtt czímerbővítést kap; 1628. báró (neje Ráttkay Zsófia bárónő); Ferencz 1613; Péter 1613; Lajos 1613; Ferencz báró püspök 1649, 1685, 1686.; Margaretha (Herberstein János Kristóf neje 1649.); János Ferencz báró már 1706. aug. 20. óta gróf «szomszédvári» előnévvel; a báni tábla ülnöke, határőrvidéki parancsnok. Neje Buzini gr. Keglevich Judith Elenora (ennek atyja az 1664 előtt elhalt Keglevich Zsigmond, az első gróf, anyja Schrottenbach – helyesebben Schrattenbach – Mária Zsófia bárónő). A grófi ág utolsó férfi tagja. † 1746.; Mária Erzsébet grófnő* férje: Moscon János Herbert báró «de Szomszédvár et Neuhof», 1684 óta magyar indigena, ki mint családja ez ágának utolsó fisarja 1736-ban halt el.; Szomszédvári Mascon Mária Hyacyntha Julianna bárónő, a horvátországi Szomszédvár és Medvegrád örökösnője († 1760. jul. 6. a zágrábi kapuczinusoknál van eltemetve.) Férje Sermage Péter II. József, 1720 óta báró, magyar indigena, báni tábla ülnöke, ki szül. 1688. okt. 16. Besançonban, megh. 1746. nov. 2. Ezek alapítói a Magyarországon és Ausztriában birtokos szomszédvári és medvegrádi (1749 óta) gróf Sermage családnak.
* Nagy Iván III. 37–38. l. jó nyomon jár; csak abban van tévedés, hogy az utolsó Cikulini grófnak nem leánya, hanem unokája ment egy Sermage-hoz nőűl, s hogy az utolsó br. Ciculini-leánynak nem Judit volt a neve, hanem anyját hívták így.
H. G. D.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi