Erked.
Erked.
Erked (1368), Erkewd (1543) talán az erek helyét jelenti. Középszolnokvármegyei helység. Hadad várának tartozéka (1545–1604.)
* Dl. 30.396.
* Szgy.
1412-ben a szolnokvármegyei Erkedbe Kusalyi Jakcsi Istvánt, Jánost, Dénest, Györgyöt, Lászlót iktatják. Az iktatáshoz Baksai Dúl Péter és László, Szilágyszegi Pál, Ráthoni János és Tamás, Dobai Csizér György és Balázs jelölvék.*
* Wl.
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423-ban kelt parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, Dénes papnak, Erked birtokába György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt iktatja be.*
* GKG. C. fasc. XII.
1425-ben is a Kusalyi Jakcsiak osztozkodnak Erkeden.*
* Wl.
Egy 1450 decz. 14-dikén kelt oklevél szerint Kusalyi Jakcsi György s testvére néhai László részjószága. Kémeri Miklós részére akarták elfoglalni.*
* Erd. Muz. Oklgy.
1454-ben Sámsoni Sebestyén gyermekeinek meg Sámsoni Kőrösi Lászlónak erkedi jobbágyait fogták el Kusalyi Jakcsi György és Péter, a kik ellen ezért vizsgálatot tartanak.*
* Lelesz, S. 34. f. anni 1454. nr. 30.
3511461 márcz. 23-dikán Kusalyi Jakcsi Péter elzálogosította e birtokát tiszttartójának, Horvát Antalnak.*
* Dl. 36392. Km. Prot. E. min. p. 102. q. nr. 1.
1475 körűl Jakcsi Péter 3 frt 2 dr., a plébános 3 frt 4 dénár, Potenciána 4 frt, (Drágfi?) János 3 frt adóval vannak kimutatva.*
* E mű I. k. 180. l.
1543-ban (Erkewd) Jakcsi Mihály és Pázmány Péter között oszlott meg; előbbinek jobbágyait 5, az utóbbiéit pedig csak 1 kapura becsűlték. Fölmentést nyert az adózás alól 2 biró, 5 szabados és 5 szegény.* 1549-ben 3 1/2 (1/2 kapu rest.) kapu után rótták meg adóval a Jakcsi Mihály jobbágyait. Ezeken kívül találtak a helységben még 7 szegényt, 4 servitort és 8 új házat. 1553-ban 2 1/2 kapura becsűlték e jobbágyokat.* 1564-ben (Hadad vára tartozékában, Erkeden) 2 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi-árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György. A 2 kapun kívül volt itt még 3 zsellér és 1 új ház.* 1570-ben 2 kapu után adóztatták meg a Jakcsi Boldizsár jobbágyait.* 1604-ben (a középszolnoki Wesselényi-jószághoz tartozó Erkeden) 1 rótt ház után 2 frtot fizettek adóban.*
* Dical.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
* U. o.
1515-ben és 1512-ben Kusalyi Jakcsi László és neje Krisztina meg fiok György itteni részbirtokukat Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak zálogosították el.*
* GKG. C. fasc. XII., XX. – Lelesz, prot. 2. fol. 121. an. 1512.
1507-ben Jakcsi László és András részbirtokait zálogban bírják Jakcsi Imre és Mihály.* 1537-ben Kusalyi Jakcsi István tiltakozik Kusalyi Jakcsi János ellen Erked elidegenítéseért.*
* Lelesz, Act. an. 1507. nr. 4.
* U. o. Prot. 6. fol. 90. an. 1537.
Erked egyike volt Kusalyi Jakcsi Mihály azon részbirtokainak, a melyeket Menyői Deésházi Lajos zálogban bírt és a melyeknek visszabocsátása végett 1544-ben Jakcsi meg is idéztette Deésházit.*
* Lelesz, Act. an. 1544. nr. 20.
352Ettől fogva a birtoklás története megegyezik a Jakcsiak többi birtokainak, pl. Bogdándnak a történetével.* Csupán azt említem meg itt 1549-ből, hogy ekkor, mint a néhai Deésházi Kelemen birtokát, a mely Deésházi Lajos kezén volt, Móré Márton és Haraklányi Miklósné Deésházi Borbála, vissza akarták venni, állítván, hogy őket az úgy női, mint férfi ágon megilleti. A király vizsgálatot rendelt.*
* Az 1544–1582. évekről szóló okleveleket lásd ott.
* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 24.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben Erkedről báró Wesselényi Farkast és Debreczeni József, levitát írták ki.*
* Szv. lt.
Erkednek 1470 körűl volt egy fakápolnája sírbolt nélkül.* Evang. ref. egyháza ezen, most is csaknem egészen tiszta magyar evang. reform. községnek, hihető, hogy mindjárt a reformáczió után keletkezett. Lampe nem említi, hogy mikor vált leányegyházzá, eleinte Szeérnek, később Kusalynak a filiájává. Az egyházközség a 60-as években kezdett e templom építéséhez.
* Bunyitay Vincze: Schematismus . . . 358. lap.
Adót 1715-ben 6 jobbágyháztartás fizet, valamennyi magyar; 1720-ban 4 jobbágy- és 3 zsellér-, összesen 7 háztartás, ugyancsak mindannyia magyar. A népesség száma 1715-ben 54 lélek, mindannyi magyar; 1720-ban 63 lélek, szintén valamennyi magyar.* 1720-ban egy jobbágy volt olyan, kit földesura visszakövetelt.*
* Magy. Stat. Közl. XII. köt. 65. és 66. l.
* U. o. 340. lap.
1847-ben a lakosok száma 130; valamennyi evang. ref.* 1890-ben lélekszáma 536; nyelvre nézve magyar 445, oláh 59, egyéb nyelvű 32; vallásra nézve r. kath. 2, gör. kath. 75, evang. reform. 450, unit. 2, izr. 7. Házak száma 99.
* Nagyv. Nvk. 1847. 110. l.
Szántóföldje 1715-ben 13, 1720-ban 67; rétje 1715-ben 16 1/2, 1720-ban 13 kaszás; szőlője 1720-ban 8 kapás.*1895-ben gazdaságainak száma 104. Területe 1647 katasztrális hold, a melyből 353szántóföld 651, erdő 464, rét 277, legelő 150, szőlő parlag 43, beültetve 4, kert 11, terméketlen 47 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 4141 K. 6 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2356 K. 8 f.
Utczái: Kaszaló-, Felszeg-, Alszeg-, Közép-utcza és Sikátor. Határrészei: Kenderföld, Kerekligeti prćdium, Irtás, Kigyós, Felsőhegy, Hágómező, Felsőlábföld. Kis-tó rétje, Csibamező, Falu alatti rét, Sárgásoldal, Csiba, Magascser, Kőröságmező, Alsórét, Zálogosmező. Erdők: Fogás, Libalegelő, Sötétág, Böszörmény, Kopaszdomb, Magascsertető, Rókalyuktető, Nagytiszta gazza, Böszörményárka, Kőröságárka, Kis-tópataka, Térpatak, ezen van a «Gát hídja», Vadalmás, Kis-kű gazza, Cserésbokros hely és Temető. Ez utolsón temető lehetett: szántáskor ma is kerűlnek a felszínre emberi csontok. Kútjai: Külsőkút, Kőbánya kútja, Hágó kútja, Kőröság kútja, Gál-Zsigó-kút, Bálint kútja, Kolcsár János kútja.
