Darócztelek.
Darócztelek.
Két Darócz nevű helység feküdt Közép-Szolnokban. Az egyik Darouch, Darocz (1370), Daroch (1421), város volt, a Csákiak birtoka, a mai Király-Darócz,* mely már kívül esik Szilágy vármegye területén, a másik Darochtheleke, a melyet egy 1401-diki oklevél Szolnok vármegyében említ.
* Csánki, I. k. 553. l.
259Ez a Darochteleke (1400), Darócztelek (1423), az oklevelekben Apáczával (1423) együtt fordúl elő, ma puszta Hadad mellett. Határát 1400-ban járják meg.* 1401-ben Darócztelek, Turbucza és Mutos határait illetőleg egyezség jön létre Valk Demeter és atyafiai meg a Jakcsiak között.*
* Wl.
* Wl. (Eredetijére rájegyezve: Lemásolta Pesty Frigyes.)
A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423. Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Darócztelek magyar prćdiumába György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: László és Györgyöt iktatta be, még pedig ellentmondás nélkül.*
* GKG. C. fasc. XII.
Magyar birtok volt, melynek birtokai minden bizonynyal a hadadi vár urai lehettek, de róla az oklevelek 1423-tól hallgatnak.
Darócz elferdített nevének látszik az a középszolnoki Dozer, a mely birtokba 1410-ben iktatják a Kusalyi Jakcsiakat,* de itt minden bizonynyal a mai bihari Dizsérrel van dolgunk.
* Jlt. perg.
