Bréd.

Full text search

Bréd.
Beryd 1385, Bred 1423, Bered 1450, Bros 1475, Breeb 1543, Bereed 1553, Bed 1555, Beed 1557, Breh 1570, Bued 1609.
Bros tényleg elferdített neve Brédnek,* mely szláv szó.
* V. ö. Csánki, I. 553. lap.
Középszolnokvármegyei helység, melynek lakossága 1423-ban oláh, mikor a helység Kusalyi Jakcsi Dénes birtoka, majd pedig abba Jakcsi Jánost, ennek nejét s fiait iktatják be.* Eredetileg hát a Jakcsi-javakhoz tartozott, a mint egy pár századdal később kelt jegyzék is ide sorozza.*
* GKG. C. XII.
* Wl.
175Egy 1450 deczember 14-dikén kelt oklevél szerint Kusalyi Jakcsi György és testvére néhai László részjószága. Kémeri Miklós részére akarták elfoglalni ezt is, de nem engedték.*
* Szabó Károly: Az Erd. Muz. Er. Okl., 64. lap.
1472-ben Bélteki Drágfi Miklóst és fiait: Bertalant, Ferenczet, Györgyöt és Pétert* iktatják be Bréd birtokba, a hol 1475 körül a Drágfi jobbágyai 3 forint 2 denárral,* 1543-ban (Breeben) a Drágfi Gáspár jobbágyai 4 kapu után adóztak. Fölmentvék az adózás alól 1 biró, 2 szabados, 8 szegény és 1 új ház.* 1549-ben (Bereeden) 2 kapu után adóztatták meg ekkor már a Drágfi özvegyének a jobbágyait, de felmentettek 1 bírót, 4 szegényt és 3 új házat.* 1570-ben (Brehen) 2 kapuszámnyi adóval rótták meg a császár jobbágyait.*
* Lelesz, Stat. D. 228.
* E mű I. k. 180. l.
* Dical.
* U. o.
* U. o.
De még előbb, 1555-ben tiltakoznak Jakcsi Mihály fiai,* hogy Drágfi György ezen (oláh) birtokához a kincstár, s mások igényt támasztottak. Ők 1557-ben tiltakoztak az ellen, hogy a falu felét János király s Izabella Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák.*
* GKG. A. fasc. XX. – Lelesz, Prot. 13. fol. 108. an. 1555.
* U. o. Act. an. 1557. nr. 13.
1572-ben Bréd, Mojgrád és Zsákfalva között fekszik a Durulya (Drullia) erdő, a mely per tárgyát képezi Jakcsi Mihály meg Serédi Istvánné és fia, Ferencz között. A Brédhez való erdőt a Gyertyános patakig ítéletileg Serédiék kapják.*
* Wl.
1595-ben Görcsöni Serédi István megállapíthatja itteni birtokának a határait Karika és Csiglen, bizonyos úrnő és Wesselényi Ferencz birtoka felől,* e Serédi Bréd birtokról 1609-ben gondnoki vallomást tesz Palaticz János számára.*
* Zsigmond, magyar király megbízó levele átiratban. Bl. fasc. RR. nr. 29.
* Lelesz, Prot. 51. fol. 15. an. 1609.
1724-ben III. Károly adományából Csikszentkirályi br. Andrási Ferencz és József nyerik Brédet, mely az előtt a Serédi családé volt,* s mely a görcsöni kastélyhoz tartozik.
* Szgy.
176Somlyói Báthori Anna ajándékul adott itt egy részt Keresztúri Dobszai Jánosnak,* a kit be is iktatnak abba.*
* Gencsi lt. nr. 2.
* U. o. nr. 60.
A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták e községből a következőket: gr. Andrási Károly; pap: Popa Nikuláj oláh; kántor: Pap Kosztán oláh; molnár: Molnár Stefán.*
* Szv. lt.
Gör. kath. fatemploma 1771-ben épűlt. Anyakönyve 1851-ben kezdődik.* A gör. keletieknek is van templomuk szintén fából építve.
* Sch. 1886. 162. l.
Elemi iskolája gör. kat. jellegű s egytantermű.
1715-ben 4 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 5 háztartás fizet adót, melyekből 2 magyar és 3 oláh; 1720-ban 4 jobbágy- és 3 zsellér-, összesen 7 háztartás, valamennyi oláh. A lakosság száma 1715-ben 45 lélek, ebből magyar 18, oláh 27; 1720-ban 63 lélek, valamennyi oláh.* 1733-ban 16 oláh családot jegyeztek fel; görög-keleti papját Dánielnek hívták.* 1847-ben a lakosok száma 387; róm. kath. 9, gör. kath. 378.* 1890-ben lélekszáma 1012; nyelvre nézve magyar 27, oláh 974, egyéb nyelvű 11; vallásra nézve r. kat. 6, gör. kat. 771, gör. kel. 207. evang. reform. 5, izr. 23. Házak száma 201.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Tr.
* Nagyv. Nvk. 1847. 107 l.
Lakosai gazdasági eszközöket készítenek.
Szántóföldje 1715-ben 40 köblös, 1720-ban 110; rétje 1715-ben 4, 1720-ban 21 kaszás; szőlője 1715-ben 2 kaszás; s a jövedelem «más forrásból» 40 forint.* 1895-ben gazdaságainak száma 186. Területe 2902 katasztrális hold, a melyből erdő 1202, szántóföld 984, rét 303, legelő 288, kert 25, szőlő parlag 4, beültetve 1, terméketlen 95 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 65. és 66. l.
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 8540 K, 2 fill. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 2662 K. 68. fill.
Utczái: Uliţa Poptelecului = Poptelekuluj (Papteli-utcza), Cigleanului = Csigljánuluj (Csiglen-utcza), Turecescilor = Turëcsëstyilor 177(Tureac = Turják [= csizmaszár] vezetéknevűek utczája), Cătră Vii = Ketre Gyij (Szőlőhegy-utcza). Határrészei: Dealul Crucilor = Gyálul Krucsilor (Keresztes domb), Fântânele = Funtinyelë (források), Şuri = Surj (csűrök), Dealuri = Gyálurj (halmok), La Monastire = Lá Monásztirë (a kolostornál), Mazeri = Mázërj (paszulyföldek), Sortii, Lunci = Luncs (völgyek). Bokros helyek: Tufele Peleşului = Tufëlë Pelësuluj (Peles bokrai), Intre Şuri = Intre Surj (a csűrök között; [puszta szőlők]), Pśana Anesii = Pojáná Aneszij (Ánané erdei rétje; Ana = Áná = Anna itt vezetéknév lehet), Dîmbul Horincarului = Dimbul Horinkáruluj (Horincar = Horinkár dombja; horincar = horinkár = pálinkafőző?, horincă = horinka = pálinka alapszóból), La Sborisce = Lá Szboristyë (a vásártérnél?), Valea lui Zsurzs? = Váljá luj Zsurzs (Zsurzs? völgye), Părăul Lui Vesii? = Pereul Luj Vesii (Vesii? csermely árka), Fundătură = Fundatúra (zugoly), Dumbrăviţa = Dumbraviczá (ligetecske). Erdő: La Curmătură = Lá Kurmetúra (a lejtős hegyoldalnál) és Pëszlják. Kútjai: Fântâna la Stogurele = Funtiná lá Sztogurelë (az asztagocskáknál levő kút), Fagului = Fáguluj (a bükkfa alatt levő), Cigleanului = Csigljánuluj (Csiglen felé eső kút), Monastirii = Monásztirij (a kolostor kútja), Tamás kútja, din Torţi = gyin Torcz (fogantyús? kút), Rosë és Rosijë (veres-kút).
Itt a határnevekben a kolostor szó Szent Margit meszesi monostorával áll kapcsolatban, a melyről előbb szóltam.*
* L. I. k. 581. l.
A Lá Kurmetura határrészében levő galyakból összehordott halom, a hol 1875-ben egy kóborló czigány megölt egy leányt, a ki itt van eltemetve, – a népnek egy régi kegyeletes szokását mutatja.
Buchmér. Lásd Bodmér.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi