Bodja.
Bodja.
Bugya 1558, Budgya, Budgia 1600, Bugjgja 1721, Bugigia, Budja 1722. Román neve Bodie 1733, Bodjie 1837.
Doboka vármegyéből kebelezték Szilágy vármegyébe. 1837-ben ott a magyaregregyi járáshoz tartozik.*
* Hodor: Doboka, 522. l.
Az Egregy-patak völgyében fekszik út mellett. Távolsága Zilah (Zilai) városától, melyet gyakran felkeres, másfél mérföld (1722).*
* Conscript. Dob.
1301467 előtt a Dobokai család részjószága. 1467-ben Dobokai Miklós nótáztatott s az ő itteni részbirtokát Mátyás király Mindszenti János, Mátyás és Miklós fivéreknek adományozta.*
* Conscript. Dob. Függelék, 11. lap.
1558-ban Izabellától és János Zsigmondtól adományul kapták a birtokot Bánfi Pál, Nyujtódi István, Tót Mihály, Nagymihályi Anna és János, Kendi Katalin és Mihály meg Szalánchi Dorottya és János s mindkét nembeli utódaik.*
* Bl. fasc. O. nr. 15.
1600-ban Mihály vajda meghagyta Doboka vármegyének, hogy Zilhai Literatus Mártont oltalmazzák a birtokélevezetében, minden törvényes kereset és per ellen, a ki ezt a birtokot Nagy Mihály Páltól vette zálogba.*
* Jlt. e.
Nagymihályi Pongrácz László eladta (Budgiat) Nagydobai Spáczai Mihály-, János- és Miklósnak.*
* Gencsi-lt. nr. 381.
A kir. tábla 1804 január 10-dikén kelt itéletében azt állapította meg, hogy itt Drugatyet Horvát jog volt.*
* Hodor: Doboka, 522. l.
1837-ben birtokosai: Béldi, Rédei grófok, Kemény báró és Simándi nemesek.*
* U. o.
1837-ben kis fatemploma van a görög nem egyesülteknek, a kiknek papja «a milványi fő törvényhatósága» alatt áll.* Újabban a község egy része a gör. kath. vallásra tért át; egy községi elemi iskola most van szervezés alatt.
* U. o.
1722-ben 7 jobbágyot s 5 zsellért írtak össze,* 1733-ban 17 volt az oláh családok száma; papja görög-keleti.* 1750-ben 124 a g. kath. lélek.* 1837-ben 110 a lelkek száma s ekkor 35 ház vana faluban. A közlakosok oláhok, nemes egy sem lakja.*
* Cons. Dob.
* Tr.
* Tr. 1901. IX. 286. l.
* Hodor: Doboka, 522, l.
1890-ben lélekszáma 424; nyelvre nézve magyar 7, oláh 401, egyéb nyelvű 16; vallásra nézve gör. kath. 83, ágost. hitv. evang. 321, izr. 10. Házak száma 86.
1721-ben adója 141 frt. 1722-ben a falú közös adója 160 magyar frt.*
* Cons. Dob.
1722-ben határa két részre oszlik, délre és északra terül 131el. Talaja a lapályon félfekete és termékenyebb, a domboldalokon veres és terméketlen. Trágyában szűkölködik. Hodor 1837-ben azt írja határáról, hogy terméketlen, földje meszes.* A trágyázatlan földet kétszer szántják 4 és 6 ökörrel. A síkságon kétszeres terem. Szénája bőven van, erdőben is bővelkedik. A határon átfolyó Egregy-patak gyakran kiönt.*
* Conscript. Dob.
* Hodor: Doboka, 522. lap.
1722-ben a 7 jobbágy és 5 zsellér részén volt 12 egész és féltelek, 1 puszta telek, 11 ökör, 17 tehén, 1 borjú vagy üsző, 6 ló, 33 juh és kecske, 6 méhkas, 63 sertés, 38 köblös szántóföld, 14 köböl és 1 metreta (mintegy 39.39 liter) őszi vetés, 1 metreta tavaszi vetés; termett itt a megelőző 1721. évben 78 kalangya búza, 14 kalangya zab, árpa és alakor, 30 kalangya kender és len, 35 szekér széna. Évi malomjövedelme 10 magyar forint. Malma földes úri területen van.* 1895-ben gazdaságainak száma 77. Területe 1157 katasztrális hold, a melyből szántóföld 523, erdő 244, rét 144, legelő 133, kert 65, terméketlen 50 hold.*
* Coscript. Dob.
* Mg. St. 506.
A községnek 1900-ban 2889 K. 50 fil. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1417 K. 6 fil.
Határrészei: Denaja, Călcâioasa = Kelkijaszá (csizmasarok alakú), Cornişor =Kornyisor (somfácska), Şes = Sësz (róna), Dosz (hát), Magura, La Şuri = Lá Surj (csűrök környéke).
