Bábcza. (Kis- és Nagy-Babocsa.)

Full text search

Bábcza.
(Kis- és Nagy-Babocsa.)
A Hunyadiak korában valószinű, hogy Babocsa helységünknek felel meg. Egyébiránt van egy Bábota nevű hely K.-Várcza és B.-Tótfalú közt is s a Bábcza-név már 1383-ban előfordúl, de aztán csak a tizennyolczadik században kezd ismét feltünni.
Babocha 1424, Kisbabocsa 1451, Babocza 1461, Babotza 1464, Nagh-Babocza 1543, Nag-Bobocsa, Kys-Babocsa 1549, Naghbabocha, Kysbabocha 1553, Kis-Babocza 1555, Kisbaboczia, Nagbaboczja 1557, Alsó- és Felső-Babocza 1682 előtt.
Korond és Kolbászfalva (1451), Redefalva és Somos (1461), Korond és Tótfalu (1464), Monó és Sülelmed (1543), Égerhát és Kis-Nyires (1549), Vicsa és Nyires (1555), Egerbegy és Menyő (1570), Győrtelek és Bikácza (1729) helységekkel fordúl elő. A Nyelvtörténeti Szótár a Babca szót ekként magyarázza: Babca: numus Bohemicus, quarum tres efficiunt cruciferum Germanicum; batka. A te nyírett bajuszod, a batka formára kopaszíttatott tök agyad nem egyéb való náladnál.* De ezt a magyarázatot nem alkalmazhatjuk a valószinűleg Baboczából fejlődött Bábczára. Szláv eredetű.
* Szarvas-Simonyi: M. Nyt. Sz. I. k. 186. l.
Bábczával, mint királyi oláh falúval találkozunk egy 1383-diki határjárásnál.*
* Lásd Bogdánd község története.
Alsó- és Felsőbabocza, Váradnak a török uralom alá jutásától 1682-ig terjedő időszakban pusztult el; pusztán lételét igazolják az 1682. évi január 30-dikán Ököritón tartott megyegyűlésen: Ákosi Pap István, Mocsolyai Veres István és Menyői Fodor János szolgabirák, hitökkel és hivatalos pecsét alatt kiadott nyilatkozatukkal.*
* Szv. lt.
94Babocsa 1424-ben Drágfi-birtok.* Babocsa és Kisbabocsa birtokot 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak itélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében.*
* Csánki, I. 551. lap.
* Lelesz, B. 126. f. 5. nr. 25.
Kusalyi Jakcsi János elzálogosította e Babocza-birtokot Kusalyi Jakcsi Péternek, de azután elfoglalta Bélteki Drágfi Miklós, a mi ellen 1461 márcz. 23-dikán tiltakozik a fenti Jakcsi János. Egyike azon részbirtokoknak, a melyeket 1462-ben bizonyos pénzösszeg átvétele mellett Kusalyi Jakcsi György visszabocsátott Bélteki Drágfi Miklósnak.* 1464-ben Kusalyi Jakcsi János – teljes kielégíttetése után – örökre visszabocsátja Bélteki Drágfi Miklósnak.* Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében be akarták iktatni bizonyos ítélet alapján Báthori Szaniszlót, de Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*
* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 102. q. nr. 2.
* GKG. A. fasc. XX.
* U. o.
1475 körül Drágfi jobbágyai 4 frt 1 kr. adót fizettek Baboczáról.* 1543-ban a középszolnoki Nagy-Baboczán 2 kapu után adóztatták meg Drágfi Gáspár jobbágyait, de fölmentettek 1 birót, 1 szabadost, 7 szegényt meg egy új házat.* 1549-ben Nagy-Babocsán szintén 2 kapu után rótták meg adóval Drágfi özvegyének a jobbágyait, kiken kívül még 5 új házat jegyeztek fel e helységből.* 1549-ben Kis-Babocsán 2 szegényt találtak ez özvegy részén.*
* Lelesz, Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (Prot. II. pag. 207.)
* E mű I. k. 179. l. – Dical.
* U. o.
* U. o.
1555-ben Drágfi György középszolnoki Kis- és Nagy-Babocza birtokához – úgy látszik – a kincstár, Báthori András vagy György, Ország Kristóf, Perényi János fiai egyaránt igényt támaszthatnak, mert ez ellen tiltakoznak Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András.* Ekkor Kis-Babocza részbirtok elfoglalása miatt Kusalyi Jakcsi Boldizsár és Mihály tiltakoznak Nádasdi Tamás ellen.*
* GKG. A. fasc. XX.
* Lelesz, Prot. 13. fol. 108. an. 1555.
1557-ben Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, András 95és Mihály tiltakoznak az ellen, hogy Kis- és Nagy-Babocsa felét Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozzák János király és anyja, Izabella.*
* Lelesz, Act. an. 1557. nr. 13.
1570-ben 1 1/2 kapu után adóztatták meg a császár jobbágyait.*
* Dical.
1577-ben Kis- és Nagy-Babocsa birtokokat Gyulafi Lászlónak adományozza István király,* melyeket János Zsigmond és Báthori Kristóf is neki adtak.* Báthori Zsigmond iktatta be őt.*
* Erd. Múz. okl., gr. Gyulai Lajos adománya.
* Sajátkezű aláirás és Báthori-pecsét. GKG. A. fasc. I. III.
* Sz. gy.
1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy a középszolnokvármegyei Nagy- és Kis-Babocza birtokával szabadon rendelkezzék.*
* GKG. C. fasc. XIX.
1643 október 10-dikén Baboczán tanúvallást tartanak Tövis faluhely szántóföldei tárgyában.*
* U. o.
A tizenhetedik század derekán, mint már előbb is láttuk, puszta. «Babocsa puszta faluhelyet» ugyanis két egyenlő részre osztják, a mikor 1646 május 13-dikán néhai Barcsai Judit (?) szilágycsehi jószágán megosztozkodnak Kapi György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála,* a kinek két baboczai szökött jobbágynak a puszta telke jutott, a mikor ezeket 1671 október 7. előtt Gyulafi Borbála halála után felosztották Kapi György, Barcsai Judit és Ostrosith Borbála között.*
* U. o. A. fasc. VII.
* U. o.
Hogy mily nehezen kezdett újra telepűlni, azt tanusítja Közép-Szolnok vármegyének 1712 augusztus 10-dikén Vérvölgyön tartott közgyűlése, mely Baboczát két esztendőre fölmentette az adó alól.* Bizonyára, hogy minél inkább elősegítse a lakosság gyarapodását.
* Szv. lt.
Egy a XVII. század elejéről A Bik alatt való jobbágyok száma czímmel fenmaradt összeírás szerint Baboczán a jobbágyok száma öt; ezek közül kettő jövevény.*
* GKG. A. fasc. XV. XVI.
96Marosnémeti gróf Gyulai Istvánnak szilágysági jószágában lakó jobbágyairól és zselléreiről 1729 januárjában írt jegyzék szerint két zsellér van itt.*
* GKG. C. fasc. XVI.
A «hadi segedelemhez» való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Bábcza községből a következőket: Főbirtokosok: gr. Gyulai József, br. Bornemissza József, gr. Bethlen Sámuel és László, Baranyi József; pap: Popa Nyikuláj; kántor: Árgyelán Sándor.*
* Szv. lt.
Gör. kath. fatemploma 1815-ben épült. Az egyház anyakönyve 1824-ben kezdődik.* Gör. kath. jellegű egy tantermű elemi iskolája 1880-ban épült.
* Sch. 1886. 180. lap.
1720-ban 3 jobbágy- és 6 zsellér-, összesen 9 háztartás fizet adót, és pedig 6 magyar és 3 oláh. A pragmatica sanctio korában tehát összesen 81 lélek lakta, és pedig 54 magyar és 27 oláh. Ámbár sok a magyar vezetéknevű lakos, a község ekkor kétségtelenül oláh.* 1733-ban oláh családjainak a száma 24; görög-keleti papját Jánosnak hívják.* 1750-ben 309 g. kath. lélek volt.* 1890-ben lélekszáma 916; nyelvre nézve magyar 4, német 32, oláh 880; vallásra nézve r. kat. 2, gör. kath. 880, evang. reform. 1, izr. 33. Házak száma 157.
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66 l.
* Tr.
* Tr. 1901. 285. l.
A pragmatica sanctio korában 34 1/2 köblös szántóföldje s 44 kaszás rétje van.* 1895-ben gazdaságainak száma 183, területe 3049 katasztrális hold, a melyből szántóföld 1529, erdő 744, rét 419, legelő 189, szőlő(parlag) 36, kert 34, terméketlen 98 hold.*
* Magy. Stat. Közl. XII. k. 66 l.
* Mg. St. 502.
A községnek 1900-ban 8657 K. 12 f. becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 3407 K. 28 f.
Utczái: Vălcea = Valcsá (völgyecske), Costenilor = Kosztenyilor (dombon lakók), Hadadi-utcza és Bisericii / Biszericsij (templomi), Huhului, Crişanilor = Krisányilor (Kőrösiek), Pălcăenilor = Palkajenyilor (Palkók?) és Papok sikátora.
97Határrészei: Dobrina (dobrai), Negrilaş = Nyëgrilás, ennek csúcsa a Naltul, részei pedig: Plopi = Plopty (nyárfás), Ţîgănisce = Cziganyistë (czigány-telep) és Brusturi = Bruszturj (keserű lapús); Scurtul = Szkurtul (kurta), ennek részei: Sub Custură = Szub Kusztúra (a hasonnevű szőlőhegy alja: Custură alja), Blidărisce = Blidaristyë (tálkészítő hely?), Ciorganě = Csorgáne (csorgók; ugyanezen szó átvéve) és Unghiura = Ungyúrá (kuczkó); Dealul Bucşii = Gyálul Buksij, Poeană (erdei rét), ennek részei: Fântâna Doamnii = F. Damnyij (az úrhölgy kútja), Ciungi = Csiunzs (fatőkék) és Impuţita = Impuczitá (büdös); Sěcături = Szekatúrj (kopár helyek), Şesuri = Sëszurj (rónák), Coastea Căsuliilor = Kasztjá Keszulijilor (odús domb), Lunka (völgy), Crengări = Krëngarj (ágazatok), Sfârţoća = Szfirczajá és Zerna hasonnevű patakok mente, Dealul Morii = Gyálul Morij (a malomnál lévő domb), Făgeţěl = Fazsëczel (kis bükkfás), Ştiubeiu = Styubëj (tengerszem), Delniţe = Gyëlnyiczë (szántóföldek), Sărăcinul = Szeracsinul (szegényes?). Erdők: Făget = Fazsët (bükkfás), Făgetul Bethlenoaii = Fazëtul Bethlenaji (Bethlenné bükkfása), Pădurea Gyulai = Padurjá Gyulai (Gyulai erdő), Baronului = (bárói erdő), Simonka (Simonka-erdő) és Brânduşeanului = Brindusánuluj (Brânduşean erdeje?; brânduşean = brindusán = kökörcsínes). Szőlőhegy: Custură = Kusztura. Patakjai: Fęnaţelor = Funáczëlor (kaszálók); Dobrina = Dobrai; Bicazului = Bgyikázuluj (bikáczai); Zerná és Sfârţoća = Szfirczajá.
Bábodtelke. Lásd Babuktelke.
Bábucztelek. Lásd Babuktelke.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi