SZENT ANNA-KÁPOLNA

Full text search

SZENT ANNA-KÁPOLNA
A kápolnáról először 1633-ban történik említés, amikor Rákóczi György rendelete alapján számba veszik, hogy a városban milyen vallásúak vannak többségben és megállapítják, hogy a katolikusok, s így a katolikusoknak ítélik a plébániatemplomot. Ekkor az építendő református templom helyéül a piacon romokban heverő Szent Anna-kápolna helyét jelölik ki. Az építkezéshez felhasználják a kápolna romjait is, de a református templomot nem a helyére, hanem melléje építik. (Orbán: i. m. I. 50., l. jegyz.)
1755-ben még mindig ott vannak a kápolna romjai s alapfalai. Sőt 1777-ben is a református templom cintermének nyugati oldalán, a mai torony sarkánál. (Dávid L.: i. m. 322.)
Mivel 1633 táján, a református évtizedek miatt, nem építhettek kápolnát szent tiszteletére, a kápolna középkori eredetű.
Az Udvarhelyen és a hozzá csatolt falukból felsorolt középkori egyházi emlékeken kívül nincs semmi emlék arról, hogy a reformációig a katolikus valláson kívül más vallásnak lett volna itt egyháza, temploma.
Változás a reformáció idején következik be.
1566-ban a plébániatemplom a reformátusok birtokába jut. A várbeli templomból és kolostorból János Zsigmond rendeletére elűzik a ferenceseket, amiben része lehetett a Székelytámad vár építésének is, amelyről Nagy Szabó Ferenc írja: 1562-ben „A király népet külde Udvarhelyre... és a Barátok klastromából csináltatának egy várat, kit neveztek Székelytámad várnak.”
A későbbi eseményekből az tűnik ki, hogy a város nem lett egészen református. Úgy látszik, az országgyűlési határozat, amely kimondta, hogy a templomot a két felekezet közösen használja felváltva, egymás szolgálatainak tiszteletben tartásával, nem oldotta meg a kérdést.
A tiszteletbentartás rovására ment, hogy egy 70 éves tanú 1630. évi vallomása szerint: „Mikor Luther Márton idejöve, kihordták a templom ékességeit, egy Kovács Jakab nevű ember gyújtá meg, úgy égeték el”. (Dávid L.: i. m. 317., Veszely: Erd. egyházt. I. 382 után.)
A később alkalmazott többségi elvet sem tartották mindig tiszteletben. 1600-ban Mindszenti Benedek várkapitány a katolikusok javára foglalja le a templomot, 1612-ben pedig egy másik várkapitány, Némethi Gergely emberei az ablakhoz támasztott létrák segítségével a reformátusok részére foglalják el azt. (Dávid L.: i. h.) A fejedelmi bizottság salamoni ítéletet hoz. Három évre bezáratja a templomot, amíg újat építenek, és akkor az új lesz a reformátusoké, a régi a katolikusoké. Átmenetileg mindkét felekezet a várbeli épületekben kap istentiszteleti helyet, de mivel a várbeli templom javításra szorult és használhatatlan volt, a katolikusok inkább Bethlenfalvára jártak templomba. (Orbán: i. m. I. 50., 1. jegyz.)
Az előzményekben a rendeletek hol egyiknek, hol másiknak kedveznek. 1613-ban Báthori Gábor elrendeli, hogy csak „ortodoxa religion valo predikátort fogadjanak, amint megírtuk, pápást tartaniok kegyetek ne engedgyen”.
Pár hónap múlva azonban a katolikusok kérésére mégis megengedi, hogy katolikus papot tartsanak. 1614-ben újra akadályozzák, hogy katolikus pap vagy barát a városba menjen. Végül Bethlen Gábor annyit megenged, hogy papjuk legyen a katolikusoknak, de csak keresztelni és temetni mehet be. (Juhász: Ref. egyházmegyék. I. 36–37.; Beke: i. m. 154., jegyz.)
Az 1633. évi osztozkodáskor épült református templomot 1777-ben újjáépítik, mai formájában. (Balogh J.: Magyar fatornyok. 185.; Orbán: i. m. I. 52., 5. jegyz.)
1705-től a ferencesek egy kőházat alakítanak át imaházzá, majd 1730–1734 között felépítik templomukat, és hozzá 1771-ben két tornyot. (György: i. m. 340–341.)
1900-ban templomuk van az unitáriusoknak is.

Református templom

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi