Az 1567. évi regestrum 21 kapuval jegyzi. (Orbán: Székelyföld. III. 166.) 1602-ben Egerpatak (C. Suciu: Dicţionar istoric.) néven szerepel az okiratokban.
Az oklevelek sem középkori templomról, sem külön egyházközségről nem szólnak.
1643-ban azonban már biztosan van templom és önálló egyházközség, mert ekkor Albisi Mihály a pásztoruk, aki az egerpataki és lécfalvi lakosság vitás ügyében felkért bíróság tagja. A vitát az váltotta ki, hogy két lécfalvi atyafi nem akart anyagilag hozzájárulni az egerfalvi cinterem kerítésének építéséhez. (Barabás: SZOKL. VIII. 278.)
Mivel a viharos XVI. században az egerpatakiak alig építhettek új templomot, feltételezhető, hogy megvolt a templom már az előző katolikus korban is.
A középkori katolikus lakosság a reformáció korában református lesz és az is marad.
A XVIII. században református anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 191.), és e század elején is csak református egyháza és temploma van.
Református templom
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.