86. NAGYENYED
86. NAGYENYED
Első okleveles adat Nagyenyedről 1293-ban tűnik fel, Enudnak említve. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 141.) 1299-ben Enyed, 1303-ban Enydinum, 1332-ben Enyd, 1462-ben oppidum Enyed, 1505-ben Nagyenyed, 1658-ban Nygyenyed formában szerepel. (Györffy: i.m. II. 141.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Mai temploma őse már a tatárjárás előtt áll, várfallal körülvéve.
XII. századi szász telepítés, mivel Nagyszeben vidékéhez tartozik, és ekkori első temploma is, biztosan régebbi, mint a püspöki székhelyhez közel fekvő káptalani birtok. A mai kis evangélikus templom helyén egy kis román kori erődtemplom állott, emeletes őrtoronnyal, amint a Vasárnapi Újság 1867. évi 40. számában közölt kép is szemlélteti.
1866-ban lebontatják, mint divatjamúlt épületet. (Korunk. 1972. 352.)
A lebontáskor régi falfestmények nyomai kerültek felszínre, többek között Szent Tamás apostol életnagyságú képe, de teljesen megsemmisültek.
A parochiális épület falán 1866-ig egy Agnus Dei domborművet őriztek, amelyet később a Kollégium régiségtárában helyeztek el. (Muzsnai László: Nagyenyed és református egyháza. 8.)
Ez a templom lehetett a település névadója Szent Egyed védőszentje révén. Mivel Szent Egyed a bencések kedvelt szentje volt, a bencéseknek tulajdonítják a templom építését is. Alatta kripta volt. Helyébe 1866-ban újat építenek.
