68. MAGYARÓZD
68. MAGYARÓZD
1332-ben Owzd néven jelentkezik a forrásokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 178.; C. Suciu: Dicţionar istoric.), majd 1334-ben Ozd, 1343-ban Ozdy (C. Suciu: i.m.) a neve.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Márton a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1334-ben 20 dénárt és 1 banálist, majd 18 dénárt. (Györffy: i.h.; Beke: Az erd. egyházmegye. 88.; Documente. XIV. C., III. 205.)
Orbán Balázs (Székelyföld. V. 58., 1. jegyz.) 1227-ből egy Ambrus nevű ózdi plébánost említ, a régi Schematismusra hivatkozva. Még nincs tisztázva, hogy nem az ózdi esperesség papjáról, illetve espereséről van-e szó.
1469-től Vízaknai Miklósné végrendelete alapján a fehérvári káptalan birtoka. (Orbán: i.m. V. 59.; Beke: i.m. 86.)
Templomának ajtaja felett, a szemöldökkövön olvasható felirat újítását vagy újjáépítését örökíti meg, Pekri Lőrinc kurucvezér nevével: „P.L. Anno D.1687M.D.” (Orbán: i.m. V. 60.; Ref. Névkönyv. 1868. 23.) Harangja Radák Ádámné Pekri Teréz ajándéka.
A középkorban tiszta katolikus falu a reformáció idején átéli a gyorsan egymást követő változásokat és János Zsigmond idejében már unitárius egyház alakul. (Orbán: i.m. V. 59.) Később, bizonyára Rákóczi György korában református lesz és az is marad.
A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 183.; Helységnévtár. 1913.)
Református templom
