5. ALSÓGÁLD
5. ALSÓGÁLD
1280-ban jelentkezik először az oklevelekben Gald néven (Györffy: Az Árpád-kori. II. 160.), 1287-ben, 1299-ben 1313-ban ugyancsak Gald, 1461-ben pedig Magyargáld (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában.
1332-ben plébániatemploma van, papja ebben az évben Domokos, aki a pápai tizedjegyzék szerint 18 dénárt fizet, 1333-ban 10 dénárt. (Beke: Az erd. egyházmegye. 82.; Documente. XIV. C., III. 125.; Györffy: i.h.)
1509-ben még áll a középkori katolikus templom, mert a székeskáptalan megtiltja, hogy más templomot vagy kápolnát építsenek. (Batthyaneum. II. 139.; Beke: i.m. 82., jegyz.)
A település nevét Gál kicsinyített formájának tekintik, s így Szent Gált vélik felismerni a templom védőszentjében is. (Bálint: ÜK. II. 379.)
A középkori tiszta katolikus falu a reformáció idején református lesz, a templommal együtt. A középkori katolikus templom korán elpusztulhatott.
A XVIII. században református leányegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 128.; Helységnévtár. 1913.)
