Csongrád megye térsége
Csongrád megye térsége
A tervezési terület adottságai és problémái:
Erősségek:
– a földrajzi helyet (3 országhatár találkozási pontja),
– a megyét átszelő nemzetközi főút,
– interregionális és határ menti együttműködések,
– funkcionális regionális együttműködések,
– a városi lakosság magas aránya,
– multifunkcionális megyeközpont erős nemzetközi kapcsolatrendszerek,
– erős felsőfokú és középfokú oktatás,
– a nemzetközi rangú kutatóintézetek,
– a tercier szektor viszonylag magas aránya,
– kedvező mezőgazdasági adottságok, minőségi élelmiszeripar,
– szénhidrogén-energia,
– termálvíz,
– rendszerbe foglalható idegenforgalmi természeti és művi adottságok,
– együttműködési szándék,
– a homokhátsági falusi tér településeinek magas belterületi infrastrukturális szintje,
– elnyert hazai és nemzetközi pályázatok.
– Gyengeségek:
– az országon belüli gazdasági és közlekedési peremhelyet,
– erős belső területi fejlettségbeli különbségek,
– a falusi települések többnyire egyfunkciós gazdasága,
– erős belső közlekedési színvonalkülönbségek,
– kedvezőtlen falusi és kisvárosi demográfiai viszonyok,
– a külterületi lakosság magas aránya,
– a külterület alacsony színvonalú infrastruktúrája,
– a szellemi infrastruktúra koordinálatlansága,
– a felsőfokú végzettségű szakemberek egyenlőtlen területi eloszlása,
– az idegennyelv-tudás alacsony szintje,
– rossz minőségű települési infrastruktúra a falvak nagy részében,
– a kommunikációs és információközvetítő rendszerek egyenlőtlen területi kiépítettsége,
– a hulladékelhelyezés technológiai és területi hiányosságai,
– az iparosodottság alacsony szintje, illetve leépülése,
– általános tőkehiány,
– a mezőgazdaság alacsony jövedelemtermelő képessége, szétaprózottsága, rossz versenyképessége,
– a mezőgazdasági termékek általában alacsony feldolgozottsági szintje,
– az exportképes termékek alacsony aránya,
– a külföldi tőke alacsony aránya, kedvezőtlen ágazati szerkezete és területi eloszlása,
– a mezőgazdasági tulajdonviszonyok rendezetlensége,
– elaprózott gazdaságszervezeti struktúra,
– kis beruházási dinamika,
– térségi innovációs centrumok hiánya,
– ipari parkok hiánya,
– homokhátsági vízutánpótlási problémák,
– térségi gazdaságfejlesztő-koordináló szervezet túlzott városi koncentrációja,
– összehangolt térségi marketing és térségi propaganda hiánya,
– belső gazdasági kohézió hiánya,
– gyenge lakossági vásárlóerő,
– logisztikai szempontok elhanyagolása,
– együttműködési zavarok a megye és a megyei jogállású városok kapcsolatrendszerében a területfejlesztést illetően,
– a kistérségi központok erős fejlettségbeli eltérései,
– a határátkelőhelyek szükségesnél alacsonyabb száma,
– a falvak népességmegtartó képességének alacsony szintje,
– a falvak magas munkanélküliségi rátája,
– a munkaerőpiac kis hatékonyságú menedzselése,
– városi elkerülő utak hiánya,
– nemzetközi szervezetek kirendeltségeinek, képviseleteinek hiánya,
– a nemzetközi tevékenysége koordináló, információbázisként működő szervezet hiánya.
