Kultúra
Kultúra
V. 1. – A felszabadított munka c. nagyszabású képzőművészeti kiállítás nyílik. Pétervárott 2000 ember részvételével előadják A felszabadított munka misztériumát.
V. 5. – A moszkvai tanács Lenin-múzeum alapítását határozza el.
V. 14. – Megnyílik a Forradalmi Szatíra Színháza.
V. 24. – A művelődésügyi népbiztosság keretében irodalmi stúdiót hoznak létre. Az oktatók között van Valerij Brjuszov, Pavel Szakulin és Andrej Belij.
V. – Megjelenik a Kuznyica (Kovácsműhely) c. irodalmi folyóirat első száma. A lap köré szerveződő csoportot a Proletkultból kilépett költők (Kirillov, Geraszimov, Alekszandrovsz, kij. Poletajev, Kazin) hozták létre a művészi minőségre való törekvés jegyében.
VII. 19. – Létrejön az analfabetizmus elleni rendkívüli bizottság (Cseka likbez).
VII. – Lenin találkozik Bertrand Russell angol filozófussal, aki utóbb megörökíti oroszországi élményeit.
VII. – Megjelenik a Knyiga i revoljucija (Könyv és forradalom) c. folyóirat első száma.
VIII. – A Komintern II. kongresszusa idején megszerveződik a Proletkult nemzetközi ideiglenes irodája. Lenin Alekszandr Bogdanov aktív elméleti és közéleti tevékenysége miatt kezdeményezi a Materializmus és empiriokriticizmus ismételt kiadását.
Nyár – Marc Chagall díszletterveket készít az Állami Zsidó Kamaraszínház számára, így többek között Sólem Aléchem Miniatűrjeihez.
IX. 21. – Bizottságot hoznak létre az októberi forradalom és a bolsevik párt történetének tanulmányozására, ill. az ezzel kapcsolatos dokumentumok összegyűjtésére.
X. 5–12. – Ülésezik a Proletkult 1. összoroszországi kongresszusa.
XI. 8. – Mintegy 10 000 résztvevővel újra eljátsszák a Téli Palota elfoglalását.
XII. 1. – A Pravda közli az OK(b)P KB levelét a Proletkultról, amelyben elutasítja a szervezet autonómiaigényeit.
Az év folyamán – Vlagyimir Tatlin elkészíti a III. Internacionálé emlékműtervezetét.
– El-Liszickij megfesti absztrakt képét, a Két négyzet történetét, Borisz Kusztogyijev pedig A bolsevik c. művét, s elkészül Kuzma Petrov-Vodkin festménye, a Petrográdi madonna.
– Majakovszkij megírja 150 000 000 c. poémáját, Alekszej Tolsztoj pedig Nyikita gyermekkora c. visszaemlékezéseit.
– Megjelenik Pityirim Szorokin könyve: A szociológia rendszere (1–2).
– Napvilágot lát Nyikolaj Buharin könyve, Az átmeneti korszak gazdasága.
– Jevgenyij Zamjatyin megírja antiutópisia regényét, a Mit. Könyve azonban csak külföldön juthat nyilvánossághoz. (Hazájában 1958-ban adják ki.) Megjelenik viszont Félek c. írása, amelyben az elsők között figyelmeztet a személyiség autonómiáját elfojtó politikai fordulatra.
