Kultúra
Kultúra
II. 2. (I. 20.) – Dekrétum az egyház államtól és iskoláktól való elválasztásáról.
III. 18. – A Népbiztosok Tanácsa határozatot hoz a moszkvai polgári lapok betiltásáról.
IV. 12. – Rendelet a cárizmusnak emléket állító szobrok ledöntéséről.
V. – A Proletkult kiadásában megjelenik Alekszej Gasztyev könyve. A munkáscsapás költészete.
VI. 1. – A Népbiztosok Tanácsának rendelete 1 millió rubel kiutalásáról a Marx londoni sírhelyén felállítandó emlékmű finanszírozására. A Kinonyegyelja (Filmhét) c. filmhíradó első számának bemutatója (rendező: Dziga Vertov).
VII. – Megjelenik a Proletkult folyóirata, a Proletarszkaja kultura.
VIII. 2. – Rendelet a felsőfokú tanintézetek felvételi feltételeiről, a proletár és szegényparaszti jelentkezők előnyben részesítéséről.
VIII. 20. – A Kreml toronyórája először játszza el az akkori állami himnuszt, az Internacionálét.
1918 IX. 7. – Rendelet a Roszta (Oroszországi Távirati Iroda) felállításáról.
IX. – Marc Chagallt nevezik ki a vityebszki kormányzóság szépművészeti biztosává. Néhány hónappal később (1919. jan.) vezetésével alakul meg a vityebszki képzőművészeti iskola és múzeum. 1920. máj.-ig – amikor a szuprematistákkal történt összeütközés miatt Chagall lemond igazgatói tisztéről – Vityebszk az oroszországi képzőművészeti avantgárd egyik központja, ahol olyan jeles művészek dolgoznak, mint Msztyiszlav Dobuzsinszkij, Ivan Punyi, Vera Jermolajeva Kazimir Malevics vagy Lazar El-Liszickij.
X.1. – Megnyílik a Társadalomtudományok Szocialista Akadémiája.
X. 10. – Rendelet az új helyesírás bevezetéséről.
X. 22. – Megkezdődnek a foglalkozások az Abram Arhipov, Vaszilij Kandinszkij, Pjotr Koncsalovszkij, Pavel Kuznyecov, Kazimir Malevics és Vlagyimir Tatlin vezette szabad állami képzőművészeti műtermekben.
XI. 7. – Pétervárott bemutatják Majakovszkij Buffo-misztériumát (rendező: Vszevolod Mejerhold, díszlet: Kazimir Malevics).
Az év folyamán – Megkezdődik Marx és Engels Összegyűjtött műveinek kiadása, a 28 kötetesre tervezett sorozat szerkesztőbizottságának Lenin is tagja.
– Megindul a futuristák lapja, az Iszkussztvo kommuni (A kommün művészete).
– Megjelenik Alekszandr Blok Tizenketten c. költeménye, valamint Értelmiség és forradalom c. cikke.
– Borisz Paszternak a Nővérem – élet c. verseskötetén dolgozik, Szergej Jeszenyin Az égi dobos c. verseskötetével jelentkezik.
– Megjelenik Alekszandr Bogdanov könyve, A művészet és a munkásosztály.
– Vaszilij Rozanov Korunk apokalipszise c. ír esszét.
– Az orosz forradalom értelmezési kísérleteit gyűjti egybe a Mélységből c. kötet. Szerzői között találjuk a Vehl egykori jegyzői közül Nyikolaj Bergyajevet, Szergej Bulgakovot, Pjotr Sztruvét és Szemjon Frankot. A gyűjtemény-minthogy a forradalmat katasztrófaként fogja fel és elutasítja – nem jelenhet meg.
