Dunai Vasmű
Dunai Vasmű
Címe: 2401 Dunaújváros, Vasmű tér 1–3. Gyárak (telepek): Lőrinci Hengermű, 1184 Bp., Hengersor u. 38.; Dunai Vasmű Bölcskei Gyáregység, 7025 Bölcske. Leányvállalatok, alapítások, érdekeltségek: Dunai Vasmű Lőrinci Hengermű Leányvállalata. Résztulajdon: Dunaferr-Szekszárd Lemezfeldolgozó GT; Bócsai Készmész GT; Borsodi Gépkocsi Társaság; Dunai Vasmű–Pannónia Külker. Társaság; Dunai Vasmű–Metalimpex Külker. Társaság; Dunai Vasmű–Nikex Külker. Társaság; Dunai Vasmű–Lignimpex Külker. Társaság; Vállalatgazdasági Kutató Társaság; Acélinform; Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés; Construmex Betéti Társaság; Ipari Fejlesztési Bank Rt.; Magyar Hitel Bank Rt.; Szelektív Rt.; Ganz Danubius Rt.; Metab Dunaferr Metalimpex–Hans Taborsky Kft.; Hungaroinvest Kft.; Metalimpex–Dunaferr Külker. Kft.; Px Informatikai és Humán Kockázatokat kezelő Kft.; Isoplus–Dunaferr Kisszövetkezet. Fontosabb termelési ágak, termékek: melegen, hidegen hengerelt tábla- és tekercsacél, hidegen hajlított zárt és nyitott szelvényű idomacélok, spirálvarratos hegesztett acélcsövek, acéllemez radiátorok, könnyűszerkezetes acél épületvázak, távvezetékoszlopok, horganyzott hullámlemez, kovácsolt termékek, energiaszolgáltatás, kátránytermékek, koksz, tűzállóanyag-ipari termékek.
Vezetői: Dr. Szabó Ferenc (vezérigazgató); Szabó József (műszaki igazgató); Melegh Lászlóné (gazdasági igazgató); Horváth István (fejlesztési igazgató); Kocsa László (kereskedelmi igazgató); Kóré Sándor (személyzeti és oktatási igazgató). Vezetési struktúra: Az államigazgatási felügyeletű vállalatot a vezérigazgató irányítja. A stratégiai irányítás a döntési jogú igazgatótanács feladata, melynek elnöke a vezérigazgató, tagjai a szakigazgatók, főmérnökök, 6 gyáregységvezető és a szakszervezet által választott 2 fizikai dolgozó.
A vállalat rövid története: 1949. dec. 28-án a Minisztertanács döntést hozott arról, hogy Magyarországon a Duna mellett teljes vertikumú, lapos hengerelt acél áruféleségeket gyártó kohászati kombinátot kell létrehozni. A kombinát alapanyag-ellátását majdnem 100%-ban szocialista – elsősorban szovjet – beszerzésből tervezték. A Duna menti telepítést a kedvező vízi fuvarozási lehetőség indokolta. Először Mohács térségébe tervezték a beruházást, de tekintettel a Jugoszláviával kialakult feszültségre, a biztonságosabbnak tűnő Dunapentele falu mellett döntöttek. Az építéskor Sztálinvárosnak átkeresztelt városnak ma már 60 ezer lakosa van. A 60-as évek közepére kiépült a Dunai Vasmű teljes kohászati vertikuma; kokszolómű, nyersvas-, acél- és hengereltáru-gyártó egységek létesültek. A vállalat ma már közel 1 millió tonna hengerelt árut értékesít, kétharmad részben belföldön, egyharmad részben tőkés piacokon. A 12 ezer fát foglalkoztató, a 80-as évek elejétől eltekintve nyereségesen működő nagyvállalat nagyban hozzájárult a város mai arculatának kialakításához. A Vasműben az utóbbi 15 évben a következő jelentősebb létesítmények átadására került sor: folyamatos acélöntőmű, konverteres acélmű, oxigéngyár, hulladékfeldolgozó, lefejtő darabolósor, kokszolómű, tolókemencék.
Új jogosítványok, üzletágak: A 70-es évektől fokozatosan kiépültek a másod- és harmadtermékgyártó részlegek, amelyek hidegen alakított nyitott és zárt acélszelvényeket, lemezradiátorokat, expandált lemezt, horganyzott hullámlemezt állítanak elő. E termékekből főként mezőgazdasági üzemek számára acélszerkezetes épületek is készülnek.
