Veszprémi Szénbányák
Veszprémi Szénbányák
Címe: 8200 Veszprém, Budapest út 2. Gyárak (telepek): Ajkai Bányaüzem, 8400 Ajka; Balinkai Bányaüzem, 8055 Balinka: Dudari Bányaüzem, 8416 Dudar; Várpalotai Bányaüzem, Gépüzem, Irányítástechnikai Üzem, Vegyesüzem, Földtani Kutató és Fúró Üzem, 8100 Várpalota. Márkanév: VHP Hungarian System. Fontosabb termelési ágak, termékek: szénbányászat (barnaszén, brikett): bányabeli pajzsbiztosító berendezések gyártása; irányítástechnikai termékek gyártása (diszpécser-központ, hangostelefon, vezérlőberendezés).
Vezetői: Benyó István (vezérigazgató); Pölczmann István (műszaki vezérigazgató-helyettes); Németh György (gazdasági vezérigazgató-helyettes); Sasvári Antal (termelési igazgató); Dancsó János (gépgyártási igazgató); Huszár József (személyzeti és szociális igazgató). Vezetési struktúra: A vállalat államigazgatási felügyelet alatt áll, működését az ipari miniszter utasítása alapján 18 fős igazgatótanács irányítja. Ennek elnöke a mindenkori vezérigazgató, tagjai a vezérigazgató helyettesei, a termelési, a gépgyártási igazgató, a bányaüzemek igazgatói, a külszíni üzemek vezetői és 8 fizikai dolgozó (éves rotáció szerint, fele-fele arányban mint tag, ill. tanácskozási joggal bíró meghívott), valamint 3 főosztályvezető. Az üléseken meghívottként vesznek részt a kiemelt szakterületek vezetői, képviselői és a szakértők. Szervezeti struktúra: 1981-ben az Ajkai-medencében működő 3 bányaüzemet és a központi osztályozót egy üzem irányítása alá vonták össze, és ugyanitt segéd- és szolgáltató részleget hoztak létre a közös kiszolgáló feladatok ellátására. 1981-ben a Várpalotai-medencében is egy üzem irányítása alá került a 3 bányaüzem és az osztályozó, az ahidráló mű és a brikettgyár. A Dudari és a Balinkai Bányaüzem az új szervezeti keretek közt is azonos formában működött tovább, így a vállalatnál többaknás és egyaknás vegyes bányaüzemi szervezetek jöttek létre.
Fontosabb gazdasági mutatók (1988): vagyon 4299,3 M Ft; értékesítés nettó árbevétele 6018,5 M Ft; konvertibilis export árbevétele 237,0 M Ft; tiszta eredmény 41,8 M Ft; teljes munkaidőben foglalkoztatott átlagos létszám 8806 fő; évi átlagos összes kereset 180 474 Ft/fő; évi átlagos összes kereset az ágazat átlagához képest 106,7%.
A vállalat rövid története: 1981. jan. 1-jén jött létre a Közép-dunántúli Szénbányák és a Várpalotai Szénbányák egyesítésével a Veszprémi Szénbányák. A vállalat alaptevékenységi körébe tartozik az Ajkai-medence földtörténeti krétakori, a Dudari- és Balinkai-medence eocénkori, továbbá a Várpalotai-medence miocénkori barnaszénvagyonának bányászata. A jogelőd vállalatok üzemeit az Ajkai- és Várpalotai-medencében több mint 100 éve, a Balinkai Bányaüzem jogelődjét 1920-ban, a Dudari Bányaüzemet pedig 1945-ben alapították. Az 1946-os államosítás után 1952. jan. 1-jén hozták létre a Közép-dunántúli Szénbányászati Trösztöt, melyhez a Veszprémi Szénbányák jelenlegi üzemei is tartoztak. 1954-ben az e trösztből leválasztott dunántúli lignitbányászat és külszíni üzemei irányítására megalapították a Várpalotai Szénbányászati Trösztöt. 1967-ben az Egyesült Magyar Szénbányák elnevezésű egyesülésbe tömörítették a szénbányászati trösztöket, ezek a továbbiakban az egyesülésen belül vállalati formában üzemeltek. 1974-ben megalakult a Magyar Szénbányászati Tröszt, amely középirányító szervként felügyelte a hazai bányavállalatokat (1980 végén a trösztöt a Bányászati Egyesülés váltotta fel). A szénbányászat 1980–1981-es átszervezésével egyidejűleg kezdte meg működését a vállalat Veszprémi Szénbányák elnevezéssel és veszprémi központtal. Így, 26 év után, ismét egy vállalat irányítása alá került Veszprém megye szénbányászata. A vállalat szénbányászaton kívüli tevékenysége az éves nettó árbevétel több mint 20%-a, ebből legjelentősebb a saját tervezésű és fejlesztésű önjáró hidraulikus bányabiztosító berendezések (pajzsok) gyártása. E termékek zömét tőkés országokba exportálják. Említésre méltó még az irányítástechnikai berendezések fejlesztése és gyártása, a földtani fúrókutató munka s a különböző szolgáltatási tevékenységek is. Az elmúlt években a bányamező-csatolások – az alapvető szellőztetési és szállítási kapacitások létrehozásával – lehetővé tették új területek termelésbe vonását. Az ezzel egyidejűleg végrehajtott komplex fejtésgépesítések kapacitásbővítéssel, ill. a meglévő kapacitások jobb kihasználásával jártak. Korszerűsítették és bővítették a brikettgyárat is, 1969-ben kezdték az irányítástechnikai berendezések fejlesztését és gyártását. A piaci kereslet nyomán 1987. jan. 1-jével – az irányítástechnikai tervező-fejlesztő osztály és a gyártó részleg összevonásával – új termelő egységet hoztak létre, Irányítástechnikai Üzem elnevezéssel.
Új jogosítványok: A várpalotai telephelyű Földtani Kutató és Fúró Vállalat 1988. aug.-ban bejelentette a Veszprémi Szénbányák Vállalattal való egyesülési szándékát; az ipari miniszter határozatával a két vállalat egyesülésével új vállalatot alapított, amely megőrizte a Veszprémi Szénbányák nevet. Tevékenységi köre az egyesüléskor a földtani fúrási és kutatási tevékenységgel bővült.
