BISSAU-GUINEA
BISSAU-GUINEA
Bissau-Guineai Köztársaság
República de Guiné-Bissau (portugálul)
Nyugat-Afrika
Földrajz: Terület: 36 125 km2, Magyarországnál kb. 2,5-szer kisebb. Fekvés: Nyugat-Afrika atlanti-óceáni partvidékén. Szomszédai: Szenegál (É), Guinea (K, D). Felszín: Tagolt partvidékén mocsaras, erdős síkság; az ország belsejében alacsony dombvidék. Legmagasabb pont: 210 m. Legjelentősebb folyók: Géba, Corubal, Kayanga.
Népesség: Lakosság (*1984): 880 000. Népsűrűség: 24,3/km2. Etnikai csoportok: bantu (balante 30%, fulbe 20%, mandingo 13%, manjaca 14%); portugál 7%. Nyelvek: portugál (hiv.), portugál-kreol (crioulo), szudáni. Vallások: törzsi vallású 60%, mohamedán 30%, r. kat. 10%. Városi lakosság: 20%. Főváros: Bissau (1979): 109 214. Városok: Bafatá 13 429; Gabu 7803, Mansoa 5390.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Joćo Bernardo Vieira (szül.: 1939). Nemzeti ünnep: szeptember 24.
Gazdaság: Pénznem: guineau peso (1987. május 650 = 1 USD). GDP (1982): 177 M USD. GNP/fő (1983): 180 USD. Gazdasági növekedés (1973-82): –2,1%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 90%. Export (1982): 12 M USD. Főbb exportcikkek: földimogyoró, hal, pálmamag, gyapot. Főbb exportpartner: Portugália 65%. Import (1982): 61 M USD. Főbb importcikkek: élelmiszer, nyersanyag, gép. Főbb importpartnerek: Portugália 32%, Olaszország 11%, Franciaország 7%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1982): 5058 km. Gépjárművek (1981): 3807. Főbb kikötők: Bissau, Bolama, Cacheu. Hírközlés: Rádió (1984): 26 000. Telefon (1984): 3000. Napilap (1984): 7/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): 42 év. Születés (1981): 40,9‰. Halálozás (1981): 21,9‰. Népességnövekedés (1981): 1,9%. Csecsemőhalandóság (1985): 200,0‰. Kórházi ágyak (1981): 1057. Orvosok (1980): 108 (+ 2 fogorvos).
Oktatás: Írni-olvasni tud (1985): 15%. Iskolakötelezettség: 4 év.
A volt portugál gyarmat, majd 1951-től „tengerentúli megye” 1973. szeptember 24-én válik függetlenné. Portugália azonban csak 1974 szeptemberében ismeri el az új státust. Az 1980 óta az egyetlen párt élén elnöklő Joćo Bernardo Vieira 1984-ben új alkotmányt fogadtat el, miután az áprilisi választások megerősítik hivatalában.
