A lehetőségek és az írói feladatok azonban ismét változnak. A történelem újabb fordulása Tamási Áront Budapestre sodorja: 1944-től a főváros lakója. A felszabadulás szociális vágyai megvalósulását hozza, de a szülőföld messzeszakad tőle; jó tíz esztendeig csak leveleit küldheti Erdélybe, mint egykor Mikes Kelemen, a zágoni előd.
A szülőföldtől való kényszerű távolság bénítóan hatott az íróra; Tamásinál a szülőföld nemcsak az emlékek földje, de világkép alakító erő is; a legújabb dolgok is csak ezen az "ősrétegen" keresztül épülnek művészetébe. Egy ideig írói elveinek idealista és mitizáló mozzanatai is akadályozták a művészi munkában, majd az irodalompolitika türelmetlensége nehezítette a teljes magáratalálását. Ezért jelent meg 1953-ig oly ritkán új Tamási-mű.
A felszabadulás utáni első írások (Hullámzó vőlegény, 1946; Zöld ág, 1948) még a felszabadulás előtti idealizáló-szimbolizáló művekhez kapcsolódnak; a Bölcső és bagoly óta – 1949-ben írta ezt a regényét – művészete a realizmus jegyében alakult. Az idealizáló-mitizáló művekben inkább csak régebbi magát 705ismételte (Zöld ág), a realizmus útján újabb magaslatokhoz érkezett. Különösen a Bölcső és bagolyban (megjelent 1953-ban) s a Hazai tükörben (1953), újabb példákkal gyarapítva a régi igazságot, hogy a művészi alkotáshoz minden fantáziánál gazdagabb lehetőséget adhat a valóság.
Mindkét mű "kedvgyűjtés" az életre, ön vallatás és vallomás; a szülőföldről és Ábel írójáról, "aki mindenen okulva tanít és az élethez holtig gyűjti a kedvet".
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.